Japánban hagyomány, hogy a különösen tiszteletreméltó embereket a keresztnevükön nevezik. Ueshiba Moriheit a tanítványai O-szenszejként, az életrajzírók pedig sokszor Morihei-ként emlegetik. Számomra Giuseppe Ruglioni szenszej az Aikido élõ megtestesítõje, és közvetlen mesterünkként szinte elmondhatatlan, mennyi mindent tanulunk tõle emberségbõl, odaadásból, szeretetbõl, és az Aikido technikai és emberi oldaláról.
Giuseppét sokan Mesterként, mások Szenszejként emlegetik, de van, aki Ruglioni szenszejnek nevezi. Nekem megmaradt a Giuseppe, még az elsõ levelezések kapcsán, amikor eszembe sem jutott, hogy valahogy "illik" egy másik, tiszteletteljes megnevezést használni vele szemben. Ez keleti hagyomány, talán a magyar nyelvben a Mester megnevezés fejezi ki leginkább a "Tiszteletreméltó tanító" titulust. Olasz tanítványai és barátai Beppének szólítják, mi sokan Giuseppének, ugyanolyan tisztelettel, mintha akárhogy máshogyan, szenszejnek vagy mesternek szólítanánk.
Giuseppe mesélt arról az edzõtáborban, hogy alkalmanként szokott szemináriumokat tartani menedzsereknek és csoportvezetõknek, és nekik elsõsorban azt kell ilyenkor megérteniük, hogy mit is jelent maga a "vezetés" fogalma és jelentése. Erre az egyik legjobb példa a Kokyu nage gyakorlata, ami nem is egy kimondottan harci alkalmazás (bár az Irimi nage továbbfejlesztésérõl van szó), s legfontosabb szerepe a partner irányításának megtapasztalása és megtanulása. Giuseppe azt mondta, ahhoz, hogy másokat vezetni tudjunk, nekünk kell elõre menni. A Kokyu nage gyakorlása közben nem a partnerünket húzzuk magunk felé vagy a tervezett irányba, hanem mi magunk mozdulunk mögé, miközben elfogadjuk, hogy õ fogja a kezünket. Tiszteljük a szándékát, nem azt akarjuk megváltoztatni. Ahhoz, hogy vezetõk lehessünk, hajlandónak kell lennünk elõre menni.
0 szavazat 
0 hozzászólás
Giuseppét sokan Mesterként, mások Szenszejként emlegetik, de van, aki Ruglioni szenszejnek nevezi. Nekem megmaradt a Giuseppe, még az elsõ levelezések kapcsán, amikor eszembe sem jutott, hogy valahogy "illik" egy másik, tiszteletteljes megnevezést használni vele szemben. Ez keleti hagyomány, talán a magyar nyelvben a Mester megnevezés fejezi ki leginkább a "Tiszteletreméltó tanító" titulust. Olasz tanítványai és barátai Beppének szólítják, mi sokan Giuseppének, ugyanolyan tisztelettel, mintha akárhogy máshogyan, szenszejnek vagy mesternek szólítanánk.
Giuseppe mesélt arról az edzõtáborban, hogy alkalmanként szokott szemináriumokat tartani menedzsereknek és csoportvezetõknek, és nekik elsõsorban azt kell ilyenkor megérteniük, hogy mit is jelent maga a "vezetés" fogalma és jelentése. Erre az egyik legjobb példa a Kokyu nage gyakorlata, ami nem is egy kimondottan harci alkalmazás (bár az Irimi nage továbbfejlesztésérõl van szó), s legfontosabb szerepe a partner irányításának megtapasztalása és megtanulása. Giuseppe azt mondta, ahhoz, hogy másokat vezetni tudjunk, nekünk kell elõre menni. A Kokyu nage gyakorlása közben nem a partnerünket húzzuk magunk felé vagy a tervezett irányba, hanem mi magunk mozdulunk mögé, miközben elfogadjuk, hogy õ fogja a kezünket. Tiszteljük a szándékát, nem azt akarjuk megváltoztatni. Ahhoz, hogy vezetõk lehessünk, hajlandónak kell lennünk elõre menni.
0 szavazat 0 hozzászólás Új hozzászólás
* A csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező.
