Közjáték

Vissza

Olvasgattam Raffy blogját és rá kellett jönnöm, hogy analfabéta vagyok a többiekhez képest, akik napi 4-5 bejegyzést írnak, és tényleg mindig van mondanivalójuk, és nem kevésszer elgondolkodtató is. Ez tök gáz...
De minek fárasszam az ittenieket olyanokkal, hogy nemsokára SUnsilk sampont kell vennem. Vagy áradozhatnék arról, hogy egy egész éve mázlista módon (számomra) normális és jó párkapcsolatban élek. Elõ kéne hogy vegyen a jubileumi feeling de valahol elakadt a hóban. Tiszta lelkifurdallás vagyok amiatt, hogy nem tudok normálisan hozzáállni a témához.

És még a meglepim se lett kész. Mire kész lesz, addigra már nem aktuális meglepi és az már nem az igazi. Szóval értitek.
Válságban lennék? Lehet, csak még ki kell találnom, milyenben.
Amúgy a pasas csodás. A hibáival együtt, mert én azokkal együtt szeretem még ha erre rácáfol néha a viselkedésem akkor is. Mondanám, hogy a tenyerén hordoz, de a jelenlegi agykapacitásommal elkezdenék azon aggódni, hogy hány kiló vagyok és vajon meddig bír még el.
A hétvége amúgy jó volt... Leszámítva, hogy a HP (Holtomiglan Pasas by Fable) meg akart halni egy kezdõdõ náthától és annyit aludt, mint egy frissen bepólyált múmia. De rájöttem, hogy a családom is jól ki jön vele. Nem "egész jól", hanem "jól". Ez azért már veszélyes. Amúgy elvoltunk. Kaja elõtt vámpíros filmnézés - abszolut étvágygerjesztó, duma, duma, késõ esti palacsintasütés (na ezt én sütöttem a többiek meg nézték). Szóval ha nem lennék hulla fáradt, azt mondanám hogy pihentetõ volt.
Lehet, hogy kilábalok a válságbol, ha megírom a Tudodmit de egyelõre az olyan távol van, mintha Barbieként a Paleolitikumi élõlényekrõl szeretnék szakdolgozni. Szóval fényévekre, ez volt a hasonlat célja.
Ma már suli van, jaj ne! Már az is mázli, hogy a tanár, aki a 8.00-tól kezdõdõ órát tartja szintén nem akart felkelni idõben és ezért az elmaradt. De akkoris...
Csak azt nem tudom, miért nem azt írom, amivel el vagyok maradva, ahelyett, hogy itt osztom az észt...saját magamnak