Ez volt a kedvenc mesém. Apu kivülrõl fújta és minden este elmondta. Erre aludtam el. Közben meg azon gondolkoztam, hogy lehet az, hogy apukámnak lelóg a lába a számomra oly kényelmes ágyamról amíg mellettem fekszik és mesél???

Szóval, itt a mese mese mátka:

Egyszer régen, nagyon régen, zúgó erdõ közepében, három nyulak összegyûltek, selyemfûre települtek; ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig; amikor felkerekedtek, hogy már végre hazamennek, egy szarka felettük szállott, s így kiáltott:
- Mit csináltok? Mit csináltok, három nyulak? Úgy ültök ott, mint az urak...
- Úgy, úgy bizony, mint az urak! - feleltek a három nyulak. - Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk! Nem fogjuk az idõt lopni, most indulunk rókafogni...
Csacsi szarka nem elhitte? Repült is már, a hírt vitte, s buta róka is elhitte.
De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka, mert a szarka így kiáltott:
- Egy jegenye fölött szállok, mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körbe, összebújva tanácskoznak... Jaj, mekkora nyulak voltak! Jaj, mekkora fejük, szájuk, a medve egér hozzájuk! Hát még mirõl beszélgettek? Hogy ezután csak rókát esznek...
Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka. Futott ki az erdõszélre, csak mielõbb odaérne.
Hát, amint ott futott-szaladt, szemben vele farkas haladt.
- Szaladj te is, komám, farkas, jaj, mit látta, ide hallgass! Az erdõ közepén jártam, most is borsódzik a hátam, sose láttam ilyen szörnyet, ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt és akkora, fél méter is volt egy foga! Hát még mirõl beszélgettek, hogy eztán csak farkast esznek...
No hiszen, egyéb se kellett, a farkas is futni kezdett, a rókaával versenyt futott, majdnem az orrára bukott! Addig futott, amíg szembe nem jött vele egy nagy medve, a medve í]y szólongatta:
- Hova szaladsz, farkas koma?
- Medve komám, ne is kérdjed, szalad, ha kedves az élted! Erdõ közepében jártam, jaj, mit láttam, jaj, mit láttam! Három nyulak ottan ültek, éppen ebédre készültek. Akkora volt a foguk, szájuk, kis egérke vagy hozzájuk! Hát még mirõl beszélgettek? Hogy eztán csak medvét esznek!
Egyébre se volt már kedve, szaladni kezdett a medve. Elöl róka, hátul medve, közbül a farkas lihegve. Így szaladtak erdõszélre, szomszéd erdõ közepébe. Szaporán szedték a lábuk, szellõ se érjen utánuk...
Amíg futottak lihegve, egy vadász jött velük szembe. Nézi is õket nevetve: együtt szaladt róka, medve.
- No hiszen, ne nevessél, vigyázz, nehogy bajba essél! Szaladj inkább te is erre! - kiáltott rája a medve. - Az erdõben három szörnyek, puska sem öli meg õket. Három nyulak, de akkorák, nem láttál még ilyen csodát!
Szedte lábát a vadász is, eldobta a puskáját is. Ijedtében megfogadta: most az egyszer érjen haza, csak ne falják fel a szörnyek, sohase vadászik többet.
Ezalatt a nyusziházban, fûszálakból vetett ágyban, három nyuszi aludt szépen, összebújva, békességben...

Ennyi volt a mese mára. Hogy ez miért pont húsvétkor akadt a kezembe? Nem tudja azt senkise. Rímelek

0 szavazat    2 hozzászólás

Név:*

 

Szöveg:*

 

Szó hitelesítés:*

Hitelesítéseképpen írja be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyeljen a kis és nagybetűkre!)