Blog > Phoenix

Az USA elnökei - könyvajánló

2006. június 11. @ 19:29:19 | Olvasva: 3041x 0 szavazat    2 hozzászólás

Olvastam mostanában egy nagyon jó könyvet, mely bemutatja az Egyesült Államok elnökeit. Akit ez rövid formában érdekel (nagyon rövid!), az itt olvashatja, de tulajdonképpen csak figyelemfelkeltő.

Az „alapító atyák” nemzedéke (1789-1825)

Valamennyien részt vettek a függetlenségi háború (1775-83) katonai v. politikai küzdelmeiben, ezenkívül valamennyien hittek a társadalmi rend egyenlőségében. Kezdetben a székhely New Yorkban volt, majd Philadelphiában, és csak 1800-ban jelentek meg a szövetségi alkalmazottak azon a mocsaras területen, ahol Washington kijelölte a szövetségi főváros helyét.
Az uniót 13 állam alkotta meg (New Hampsire, Massachussetts, Rhode Island és Providence ültetvény, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Georgia), legnagyobb városa Philadelphia volt 42ezer lakossal, a népesség négymillió fő volt, 90%-uk vidéken élt.

1., George Washington (1789-1797)
Soha nem járt iskolába. Rendkívüli magas (192 cm), erős, divatosan öltözködő férfi volt.Ő volt a Függetlenségi Háború amerikai csapatainak főparancsnoka, és ő volt az új alkotmányt elkészítő Alkotmányozó Konvenció elnöke is ( a jelenlegi alkotmány az USA második alkotmánya). Sok katonatiszt és bankár környékezte meg, hogy diktatúrát javasoljon neki, de felháborodva utasította el ezek ajánlatait.
Második választás idején minden elektor szavazatát megkapta (egyedülálló ez azóta is).
Ez azonban keserves döntés volt: megjelentek a pártok, és innentől elmérgesedett a belpolitikai helyzet. A francia forradalomról a következőt nyilatkozta: „Kizárólag a hűvös ész alapozhatja meg a tartós és igazságos kormányzatot. Ebben pedig ugyanolyan hiába reménykedünk a népmozgalmak kavarásai közepette, ahogy a nép szabadságának tiszteletben tartását sem várhatjuk el a despota zsarnoktól.” Mivel a hadsereg 672 fős volt, ezért semlegességi nyilatkozatot tett az európai háború ügyében.
Nem volt hajlandó harmadszor is indulni az elnökválasztáson. Úgy vélte, ha elnökként éri a halál, akkor az alelnök választás nélkül lép hatalomba, és ez hamarosan gyakorlattá válhat. Ezzel hagyományt kezdett, semelyik elnök nem indult el harmadszorra választáson F. D. Rooseveltig, viszont pont ezért 1951-ben ezt alkotmányba emelték. Az egyetlen amerikai elnök, akinek szobra van Budapesten.

2., John Adams (1797-1801)
Ügyvéd, diplomata. Puritán, önzetlen, intelligens és rendkívüli teherbírású embernek ismerték, ugyanakkor társaságban nehezen oldódott, merev, ügyetlen és indulatos volt. A már birtokolt szabadságjogok megtartására törekedett. Az első kenőpénz botrány az ő kabinetjéhez fűződik, amiből akkora vihar lett az USA és Franciaország között, hogy a Kongresszus tízezer fős hadsereget állított fel, a federalisták pedig háborút követeltek. Adams megakadályozta a háborút, de ezzel elvesztette a választást, mivel a sajtó nem támogatta, sőt, a háború-adó miatt felkelés tört ki egy államban.

3., Thomas Jefferson (1801-1809)
Ügyvéd, diplomata, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője. Ő volt az USA első külügyminisztere (Secretary of State=államtitkár), második alelnöke és harmadik elnöke. A XVIII. sz. nagy polihisztorai közé tartozott. Egyszer a brit nagykövetet papucsban fogadta – ez rendkívül felháborította az arisztokratát.
Fr.o. nagyköveteként segített barátjának, La Fayette-nek elkészíteni az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Első alelnöke párbajban lelőtte a poltikia ellenfelét, és Jefferson bűnösnek nyilvánította, de a Legfelsőbb Bíróság felmentette. Megalapította a West Point Katonai Akadémiát. Megvásárolták Fr.o-tól Louisianát 15 millió dollárért, Ohio pedig szabad államként csatlakozhatott az Unióhoz. Öregkorában eladta 6500 könyvét az Egyesült Államoknak, ezzel megalapozva amai Kongresszusi Könyvtárat. Egyazon napon halt meg John Adamsszel, a Függetlenségi Nyilatkozat 50. évfordulóján.

4., James Madison (1809-1817)
Az USA legalacsonyabb elnöke, egy mindig betegeskedő, vézna férfi, aki a korszak egyik legeredetibb gondolkodója volt. A Princeton Egyetem négyéves joganyagát 13 hónap alatt sajátította el, több, mint kétszáz alkalommal segített a jelenlegi alkotmány megszerkesztésében.
1812-ben a brit sértő rendeletekre, a tengeri incidensekre, az indiánok brit bujtogatására tekintettel hadüzeneti javaslatot tett. Ugyanezen a napon a brit kormány beterjesztette a Parlament elé a sértő rendeletek visszavonását, de mivel a hír hat hetet késett a korabeli technika (ill. annak hiánya) miatt, ezért kitört a háború. Ebben Nyugat-Floridát annektálták, de mivel egy év múlva Európában béke lett, így az edzett angol haderő Amerikára zúdult. Négyezer brit katona elfoglalta a szövetségi fővárost, Washingtont, és felégette középületeit. Hetek múlva kezdődött meg a rekonstrukció annak a James Hobannak a vezetésével, aki a Fehér Házat tervezte, mely ekkor kapta az új színe után a nevét. A háború Jackson tábornok győzelmeinek köszönhetően patthelyzettel ért véget, és egész Amerika ünnepelt.
Utolsó két éve nyugalomban telt el, két állam csatlakozott az Unióhoz: Louisiana és Indiana.

5., James Monroe (1817-1825)
Katona, politikus, diplomata. Ő volt a virginiai dinasztia utolsó tagja az elnökök sorában. Magas, széles vállú, elegáns ember volt. Az utolsó elnök, aki kardot viselt, és rizsporozott parókát viselt. Megvásárolták Floridát ötmillió dollárért Spanyolországtól.
Nyugalomban teltek elnöksége évei, ezért a második választáson egy elektor kivételével mindenkitől támogatást kapott. Egy kompromisszum eredményeképpen a rabszolgaságot eltiltották Missouri déli határától északra. Ekkor már hatvan gőzhajó járt a Mississippin. Elszegényedve hagyta el a Fehér Házat, és rektora lett a Virginia Egyetemnek, melyet Jefferson és Madison alapított. Hasonlóan a 2. és 3. elnökhöz, őt is a Függetlenségi Nyilatkozat napján érte a halál.

Erdõben jártam, kék virágot láttam...

2006. január 08. @ 18:13:59 | Olvasva: 291x 0 szavazat    2 hozzászólás


Néztem egy filmet ma a tévében. Ezt is ritkán teszem, így nagy odaadással vetettem bele magam a cselekménybe. Érdekes módon láttam benne egy lopakodó lovat!
Történt egyszer – legalábbis a film ezt szuggerálja – hogy egy erdõben áll egy férfi egy nõvel az oldalán, és persze egy sok ember által keresett kincset tart a kezében a magasabb egyén.
A kamera rájuk közelít, szinte már hallani a leány szívének dobogását, mikor mit ad Isten, egy vágtató paci érkezik egy homo sapienssel a marján, és ellopja a kincset! De az a négylábú nagyon ügyes volt, mivel érkezése akkor derült ki, mikor már a mohó homo karját nyújtogatta az addigra sok vért igénylõ drágaság irányába.

És itt van a lényeg. Horrorokban jókat röhögök, mikor ijesztgeti szegény 40 kilós gyenge nemût a zombi, miközben pont úgy szakítja le róla a ruhát, hogy semmiképp ne vágják ki a gonosz cenzúrások a jelenetet, de azért a nézõknek ne csak a vér miatt lógjon a nyelvük. És amikor a fõhõs felér a lépcsõház tetejére, és kirohan a tetõre, de úgy, hogy azt még Johnson sem tudná leelõzni, akkor a zombi tök nyugodtan áll a sík tetõn, és tovább ijesztgeti a csajt, és persze egyáltalán nem is liheg. Sztem csalt, és megkérdezte a rendezõt, a csaj hova fut? Miután ez kiderült, feltelefonált a tetõre a másik zombinak. Ez a példány nem ugyanolyan, de olyan, mint a kínaiak; ne próbáld õket megkülönböztetni, mert úgysem fog menni.

Ilyen jelenetek vannak templomokban, labirintusokban, erdõkben. A gonosz mindig tudja, hova megy szegény menekülõ ember, és már eleve odaáll annak a fának a másik oldalára, ahol pihenni fog a szegény pára. És ekkor a bestia odaáll elé, majd veri a mellét amúgy King-Kong módra, miközben a csaj visít. És ekkor feltámad az, akit hatszor a földbe döngöltek, átszúrták, felakasztották, eltemették, és halálra zúzza a csontvázat, mely persze nem esik szét, hiszen a rothadó húscafatok tartják, mint a damil. Király. Hang fennakad, popcorn elfogyott, adrenalin visszasüllyed a normálra, vagy az alá. És konstatálom: megint gyõzött az igazság.
Ollé!