Fórum > A Sensei jelentése
Fórum > Keleti kultúra > Japán > A Sensei jelentése
| Szerző | Üzenet |
| Haley | 2005. február 22. @ 12:34:20 |
 Hozzászólások: 824 Regisztrálva: 2003. november 12. | Valamit mindig tanul az ember. |
| Kristiano | 2005. február 12. @ 00:32:58 |
 Hozzászólások: 35 Regisztrálva: 2005. február 06. | Szia Haley! Önmagamnak biztosan szenszeje vagyok, legalábbis szeretnék ebben bízni.  És abban is, hogy nagyon sok szenszejjel találkozom még az életemben. |
| Haley | 2005. február 11. @ 12:53:07 |
Hozzászólások: 824 Regisztrálva: 2003. november 12. | Kristiano, úgy nézem, h te is sensei vagy. |
| Lidérc | 2005. február 08. @ 10:48:49 |
 Hozzászólások: 222 Regisztrálva: 2004. április 09. | Egyetértek Roxyval. |
| Roxy | 2005. február 07. @ 18:14:17 |
 Hozzászólások: 1740 Regisztrálva: 2003. június 30. | Ez egy nagyon jó írás!!! Lehetne betenni a ki a Mester című topicba is... Köszönjük szépen!
|
| Kristiano | 2005. február 06. @ 12:00:21 |
Hozzászólások: 35 Regisztrálva: 2005. február 06. | Elnézést, én jegyeztem be az elõzõt, csak lemaradt a bejelentkezés. Üdv. |
| Vendég | 2005. február 06. @ 11:58:45 |
| Japánban mindenkit senseinek hívnak, aki valamit tanít. Egy húszéves óvó nénit senseinek szólíthat egy 50 éves szülõ, ezzel értékelvén a tényt, hogy tanítja a gyermekét. A magyar "uram" -, "hölgyem" -hez hasonlóan a másik iránti tiszteletet fejezik ki vele. Japánban senseinek hívják a jogászokat és az orvosokat is, mint akik hagyományosan többet tudnak másoknál. Mivel a jogászokból gyakran lesz politikus, sokszor még a politikusokat is senseinek címezik. Tény, hogy Japánban a sensei szót túl gyakran használják. Mégis szerte a világon általános az a szokás, hogy a japán tanítókat senseinek szólítják. Ezután felmerül a kérdés, hogy mitõl lesz valaki sensei. Amikor valaki tanít, akkor sensei. Ám meglehet, hogy amikor nem tanít, akkor nem sensei. Ez attól függ, mit tanít. Az, aki Aikido technikákat tanít, az csak addig tanító, amíg a tatamin van. Ha valaki csak néhány órát tölt a tatamin tanítással, akkor kényelmetlen õt mindig másképp szólítani. Azoknak az embereknek, akiket senseinek hívnak, a mindennapi életükben is tanítóként kell viselkedniük. Így az emberek továbbra is senseinek szólíthatják õket, mert nem érzik szükségesnek a megszólítás megváltoztatását. Ez egy újabb kérdést vet fel: hogyan viselkedjen egy tanító a mindennapokban? A Zen Buddhizmus fogalmazta meg az élet megértésének eszméjét. Ez az elképzelés azt sugallja, hogy megérteni az életet olyan érzés, mintha újjászületnénk. A sen azt jelenti, elõbb, a sei jelentése megszületni. Tehát a sensei szó szerint azt jelenti, hogy elõbb született ember. Ezt itt nem fizikai, hanem spirituális értelemben kell venni. A sensei eredetileg azt jelentette, aki szellemileg elõbb született másoknál. Hogyha ehhez az eredeti jelentéshez tartjuk magunkat, csak azt nevezhetjük senseinek, aki megértette az élet lényegét, és akit így hívunk, annak élete 24 órájában, a mindennapjaiban is tanítóként kell viselkednie. A tiszteletnek régen a világ minden táján nagy jelentõsége volt. A tisztelet vonatkozhat emberekre, állatokra, fákra, és így tovább. Más szóval egyedül az élet és az élõlények méltók a tiszteletre. Senkinek sem szabadna élettelen dolgokra pazarolni a tiszteletét. Még az olyan bonyolult felépítésû szerkezetek, mint a Ferrari kocsik, vagy a nagy mestermûvek esetében sem a tárgy az, amit tisztelünk, hanem a létrejötte mögött álló emberi munka. Azért tiszteljük az életet, mert minden formája kötõdik más élõlényekhez, és ezeknek a kapcsolatoknak a milliói és milliárdjai tartják fenn az életet a Földön. A tisztelet által jobb kapcsolat alakulhat ki az élõlények között, emiatt ez az egyik legfontosabb dolog az életben. A jelentésre tulajdonképpen az, hogy nem zavarjuk meg a különbözõ élõlények közötti kötelékeket. A tisztelet kifejezõdését hívták a régiek becsületnek. Azért voltak készek meghalni a becsületért, mert az életek közötti kapcsolat létfontosságú volt az emberek túlélése szempontjából. Mostanra a tisztelet és a becsület majdnem elfelejtõdtek, mert olyan társadalmat hoztunk létre, amely az anyagon és a fegyvereken alapul. A túlélés immár nem az élõk közti kapcsolaton, hanem a politikán és a fegyvereken múlik. Az Aikido egy út (Do), és ezt az utat az aikido gyakorlás által lehetséges fenntartani. Azt, aki az utat õrzi Doshunak nevezzük. A doshu szónak japánul két különbözõ jelentése van. Az elsõ jelentés "az út mestere", a másik "az út õrizõje". A különbség, hogy az útnak csak egy mestere, de több õrizõje is lehet. Minden aikido szervezet vezetõ tanárát doshunak - az út õrizõjének - kéne hívni, de a valóságban sok aikido szervezetnek nincsen doshuja. Ennek oka, hogy a legtöbb japán tanító valójában valaki másnak a tanítását követi, leginkább Ueshiba Morihei-ét, még akkor is, ha õ már meghalt. Más tanítók nem követnek egy bizonyos tanítót, de e helyett egy kötött gondolati rendszert oktatnak. Õk sem az út õrizõi. Ezért nincsen sok doshu az aikido világában. Egy tanító csak akkor doshu, ha mindenfajta filozófiától és - élõ vagy holt - tanítótól teljesen függetlenül tanít. forrás: www.kidojo.hu |
Roxy 
1 hozzászólás