Fórum > Mit etetnek velünk a multik?
Fórum > Offtopic > Egyebek... > Mit etetnek velünk a multik?
| Szerző | Üzenet |
| Adminisztrátor | 2008. augusztus 25. @ 13:25:20 |
 Hozzászólások: 703 Regisztrálva: 2003. június 30. | A hiba elvileg javítva... |
| Browser | 2008. augusztus 23. @ 11:31:24 |
| OK feladom így is eltűnnek a vesszők valószínűleg az általam böngészéshez alkalmazott kártékony szkripteket korlátozó védelmi program nem fér össze ezzel a fórummal. | |
| Browser | 2008. augusztus 23. @ 11:19:54 |
| Sajnálom én megtanultam írni csak a fórummotor ellopta a vesszőket miközben visszadobta a hozzászólást ami pedig egy rosszul olvasható Captcha-kód miatt történt. | |
| Browser | 2008. augusztus 23. @ 11:03:10 |
| Csak hogy egy példát mondjak a "kellemes" egészségmegörzõ anyagokkal kapcsoaltban: a Béres csepp ciánt tartalmaz... Ezt nem tudom honnan veszed nekem elsőre baromságnak tűnik. Talán bizonyítsd be! | |
| Draco | 2005. április 20. @ 15:54:06 |
 Hozzászólások: 1880 Regisztrálva: 2003. június 30. | A minõségi édességeirõl híres Ferrero megpróbálkozott kevés cukorból és zsírból ehetõ csokoládét készíteni, de nem sikerült. A cég vezetõje szerint az elkészült termékek íze undorító lesz, az egyetlen megoldás ha kevesebb édességet eszünk. Hízlaló csoki, vagy ehetetlen, de kevésbé hízlaló csoki? - avagy a teljes cikk... Ilyen beismerést is ritkán látni az óriáscégektõl! Szerintem ez önmagában is tapsot érdemel. Egyébként pedig igazat adok neki, és a cikknek. A próbléma nem a csokigyártással van. Gyártsák csak. Finom, néha jó olyat enni. A probléma a fogyasztással van. A mértéktelen fogyasztás, a beteg társadalom, aki csak csokit eszik csokival. Aztán meg mutogat a multikra, hogy hízlaló csokit gyárt. Holott a hiba inkább ott van, hogy nem csak csokit kéne enni... Én szeretem a csokit, de nem eszek minden nap olyat. Sõt... (Nincs is rajtam annyi felesleg, mint a nyugati társadalmakon...) Szóval nem mindig a multik a hibásak... |
| DODO | 2005. április 20. @ 12:43:49 |
 Hozzászólások: 384 Regisztrálva: 2003. július 02. | Na azér ne hasonlítsuk a keltákat a görögökhöz...Ráadásul ahogy mondtad, még fegyverük is van... Hát akar az ember rosszat magának? Egyébként jól elkanyarodtunk a témától... |
| Draco | 2005. április 18. @ 21:47:52 |
Hozzászólások: 1880 Regisztrálva: 2003. június 30. | Dodo, ezt a keltákról is el lehet ám mondani. És ott a nõknek volt szavuk. Sõt, fegyverük is... |
| DODO | 2005. április 18. @ 15:07:47 |
Hozzászólások: 384 Regisztrálva: 2003. július 02. | Egy biztos: sok a szintetikus anyag a táplálékunkba, s nagyon oda kell rá figyelni, mit is viszünk be. Hogy visszatérjek a "szabad égre", énszerintem az ideális nézet az ókori görögöknél volt . Ha megnézzük, egészségesen táplálkoztak, sportoltak, a test és lélek harmóniájának egységét tartották fontosnak, valamint a tisztaságot, ápoltságot, és higiéniát...A nõknek persze nem sok szavuk volt-ami azér valljuk meg néha nem is baj , de félretéve a viccet akkor tudta az átlagember és a fölötte való is, mik az értékek... |
| Roxy | 2005. április 18. @ 11:17:42 |
 Hozzászólások: 1740 Regisztrálva: 2003. június 30. | Hmmm... érdekes volt ezt mond újfent végigolvasni. Sok helyen sokszor volt ez már téma. A margarinnal kapcsolatban, ezt a kampányt a vaj forgalmazók támogatták... Ugyanannyira ártalamas a vaj, mint a margarin, csak máshogy. Egyik se jobb a másiknál. Gyógyszerek: rólam sokan tudják, hogy borzalamsan gyógyszerellenes vagyok. Azért, mert minden gyógyszerben van méreg!!! Annyi mesterséges hordozó, színezõ, ízesítõ, és káros hatóanyag van benne, hogy csak az szedejen gyógyszert, aki nélküle meghallna, úgy gondolom. Mert minden gyógyszer szedése betegséget okoz, kérdés megéri-e. Csak hogy egy példát mondjak a "kellemes" egészségmegörzõ anyagokkal kapcsoaltban: a Béres csepp ciánt tartalmaz...
|
| Draco | 2005. április 16. @ 15:08:11 |
Hozzászólások: 1880 Regisztrálva: 2003. június 30. | Jut ezsembe, a Dona porban is aszpartam van... Nekem meg pont azt kell szedni a térdemre... Módosította: Draco |
| Draco | 2005. április 16. @ 15:07:22 |
Hozzászólások: 1880 Regisztrálva: 2003. június 30. | Hát igen. A gyógyszergyáraknak nem érdekük, hogy a társadalm egészséges legyen. Titokban milliókat költenek arra, hogy hogyan lehet ártalmas anyagokat "gyógyszerként" megetetni a betegekkel, hogy késõbb, miután emggyógyultak az egyik bajukból, ismét a gyógyszerekhez kelljen fordulniuk, hogy a gyógyulás folyám "összeszedett" másik betegségbõl is kigyógyulhassanak. Nem az a fontos, hogy az ember egészséges legyen, hanem az, hogy mindig legyen oka szedni valamit... |
| Kristiano | 2005. április 15. @ 20:28:58 |
 Hozzászólások: 35 Regisztrálva: 2005. február 06. | És egy saját tapasztalat, én küldtem be a fogyasztóvédelemhez. Bizonyára sokunkban felvetõdött már - vagy hallottunk róla - az adalékanyagok kérdése. Sokan beszélnek az "E"-számokról, mint ellenségrõl. Érdemes tudnunk azonban: az, hogy egy élelmiszer "E"-számot tartalmaz, az nem jelent önmagában bajt és rossz minõséget. Az "E"-betûjel azt jelenti, hogy "engedélyezett adalékanyag". Ilyen lehet többek között a szentjánoskenyérpor, a kurkuma, illetve sok más fûszer, liszt - és emellett rengeteg különbözõ vegyi anyag, például a c-vitaminként árusított (de azzal nem megegyezõ!) aszkorbinsav, vagy az ammóniás illetve kénsavas karamellszínezék, illetve a szénsavas üdítõk jobb habzásáért felelõs foszforsav és kénessav. Abban az esetben rossz az "E"-szám megléte, ha az egészségre ártalmas vegyi adalékanyagot takar. Ezek között az adalékanyagok között elõfordulnak bizony olyan súlyosan egészségkárosító vegyszerek (például az elõbb említettek), amelyeket a fejlett országok nagy részében már évekkel ezelõtt szigorúan betiltottak. Sajnos Magyarországon ezeknek az adalékanyagoknak nagy piaca van, itt még - egyelõre dacolva az Uniós szabályozással -, felelõsségrevonás nélkül lehet az élelmiszerekhez keverni tartósítás vagy éppen színezés céljából. Aktuálisan az keltette fel a figyelmemet a téma iránt, hogy erõteljes köhögésbe estem az utóbbi hetekben. Vettem a gyógyszertárban Robitussint, és elkezdtem kanalazni. Maga az összetétel is agreszív vegyi anyagokból áll - illata erõsen emlékeztet a körömlakklemosó acetonra -, és ezek között vettem észre a szép barna színért felelõs E123 nevû színezéket. Az E123-ról azt kell tudni, hogy a világon az elsõdlegesen legveszélyesebbnek tartott, az USA-ban, a volt szovjet országokban és az európai Unióban évekkel ezelõtt betiltott súlyos allergén és súlyosan rákkeltõ "mesterséges amarant"-ról van szó. Következésképpen feltettem magamban a kérdést: - A Robitussin, mint gyógyszer, súlyosan rákkeltõ? - Nagy nyilvánosság számára olyan anyagot reklámoznak "gyógyítás" mögé rejtve, a nyereség reményében, ami súlyosan egészségkárosító? - Mindezt vény nélkül kaphatjuk a gyógyszertárban? - S még a veszélyére sem hívják fel a figyelmünket? Csak be kell írni az internetes keresõkbe, hogy E 123, és olvashatjuk oldalak ezrein, hogy mirõl is van szó, ezért én itt nem is írom le, hiszen a hiteles kutatásokban bárki megtalálhatja. |
| Kristiano | 2005. április 15. @ 20:27:22 |
Hozzászólások: 35 Regisztrálva: 2005. február 06. | Sziasztok! Egy érdekes írást olvastam, idemásolom, mert a témába vág: "A koleszterinnel kapcsolatos általános tévismeretet a margaringyárosok használták ki hatalmas piacok teremtésére azzal, hogy a margarint sokkal egészségesebbnek állították be a vajnál, mondván, hogy az nem tartalmaz koleszterint. Mindenek elõtt, a koleszterin nem egy ártalmas anyag, hanem az anyagcserénk egyik pillére, amely nélkül emberi élet nem létezhet. Másodszor, az ételben elõforduló koleszterin nem tud a vérkeringésbe belekerülni, mert azt kizárólag a máj szabályozza. A máj a vérkoleszterin-szintet ártalmas anyagok leküzdésére emeli meg, ha azok a szervezetbe kerülnek. Az irónia ott van, hogy jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezésképpen fel fogja emelni a vér koleszterin-tartalmát, tekintve, hogy a margarin egy ártalmas vegyi anyag. Ahhoz, hogy a margarin mibenlétével tisztába kerüljünk, szükséges annak az elõállításával megismerkedni. A margarint a legolcsóbb olajból állítják elõ, tekintve, hogy abból a szappanfõzéshez hasonlóan mindent kilúgozunk. Hátra marad egy természetellenes anyag, mely elveszítette az elektromos töltését, és Transfetti Acid néven ismeretes. Hogy megsûrûsödjön, és ne tudjon megromolni, hydrogénezik (hidrogént áramoltatnak át rajta, amivel telítõdik), majd különbözõ vegyi ízesítõk és színesítõk hozzáadásával a vajhoz hasonlóvá teszik. Így készül a margarin, ami végül is egy élelmiszernek álcázott vegyi termék. A margarin négyféleképpen árt a szervezetnek: 1. Ahol az elektromos töltés nélküli margarin a szervezetbe kerül, ott leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözõbb szervi problémák állhatnak elõ. Ekkor a máj védekezésképpen felemeli a vér koleszterin-tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse. 2. A margarinnak nincsen elektromos töltése, így ha az a koszorúérbe kerül, azt az érfal visszalöki, mert nem tudja felismerni, ezért a margarin ott helyben le fog rakódni. 3. A margarin felborítja a superhormonok egyensúlyát, ennek következtében a Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az elõbbi érszûkületet, a másik pedig vércsomósodást fog elõidézni, ami elõrehaladott érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A margarin tehát nem annyira szívbarát, mint ahogy azt hirdetik. 4. Végül még, a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer le van gyengülve 70% alá. Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte fel a múlt század végén. Meglehetõsen ironikus, hogy a margarint azzal hirdetik, hogy nem tartalmaz koleszterint - aminek még akkor sem lenne jelentõsége, ha azzal a margarin telítve lenne. A máj viszont védekezésképpen fel fogja emelni a vér koleszterin-tartalmát, hogy a margarin káros hatásai ellen védekezzen. Ha valaki a konyhában letenne a földre egy kis margarint, ahol egerek vannak, csodálkozva fogja tapasztalni, hogy azok nem nyúlnak hozzá, mert érzékelik, hogy az nem étel. Felejtsük hát el a margarint, még ha az olcsóbb is mint a vaj, és fogyasszunk vajat. Ezzel tartozunk az egészségüknek." |
| Draco | 2005. április 15. @ 19:32:33 |
Hozzászólások: 1880 Regisztrálva: 2003. június 30. | Phoenix, igazad van. A társadalom azérrt beteg, mert mindent rosszul csinál. De ennek ellenére itt most csupán arról van szó, ami az emésztõszervünkbe kerül. (De tény és való, hogy ez csak az egyik eleme a doognak. Hiszen lehetne még mesélni sok más dologról is. Cigirõl, jangáról, egyebekrõl, a mozgáshiányról, a stresszrõl, és még anapi min 8 óra munkáról is. Mert szerintem 4-7 körül lenne ideális, de úgy, hogy ebben a közlekedéssel eltöltött idõ is benne van!!! És akkor azt hiszem, még mindig nem értem a sor végére...) És szerintem nem a fejlõdés a probléma. attól, mert létezik autó, számítógép még lehetne egészségesen élni. A probléma a túlhajszoltság, az egészségtelen életforma. Egész pontosan a természetellenes életforma. Módosította: Draco |
| [Jade] | 2005. április 15. @ 13:41:56 |
 Hozzászólások: 1475 Regisztrálva: 2003. szeptember 27. | Ennek ellenére kevés embert ismerek, aki kivonulna a természetbe megvalósítani újra mindazt, amit az õsök alapból csináltak. A mostani állapotokhoz is tudna alkalmazkodni az emberi test, ha nem lenne ilyen gyors a fejlõdés. Szerintem. Magadtól kérdezd: ajtód azért fontos-e, hogy zárd? vagy, hogy nyisd? |
| Roxy | 2005. április 15. @ 12:40:33 |
Hozzászólások: 1740 Regisztrálva: 2003. június 30. | Egyetértek Phoenixel...
|
| Phoenix | 2005. április 14. @ 12:09:48 |
 Hozzászólások: 891 Regisztrálva: 2003. szeptember 03. | Nem az mérgezi a társadalmat, hogy mit eszik, hanem az, ahogyan él. Igen, minden anyag nagy mennyiségben mérgezõ. Attól függõen, hogy ez mekkora mennyiség, beszélünk ételrõl vagy méregrõl. Ezek helyett arról kéne beszélni az embereknek, hogy nem a zaba az elsõ, ami probléma, hanem az életvitel. És ebben elsõsorban a napi 10 óra székben eltöltött idõ, 6-8 óra ágy, és a többi buszon vagy autóban ülve, idegeskedve töltött óra. Ez a szervezet (az emberi test) nem erre fejlõdött ki. A szabad ég alatt éltünk, termesztettünk és vadásztunk, mozogtunk, közösséget alkottunk, és nem érdekelt senkit, mi történt egy másik kontinensen, mivel nem is tudtak róla, hogy létezik. Ott nem lenne jelen az általunk szenvedett betegségeknek a tizede sem. |
| Draco | 2005. április 14. @ 10:51:09 |
Hozzászólások: 1880 Regisztrálva: 2003. június 30. | Ezt a témát azért hoztam létre, hogy itt kénye kedve szerint mindenki leírhassa, hogy mitõl is beteg a mai társadalom. Aki már látta a Super Size Me c. filmet annak kapásból vannak ötletei, nem is rosszak, de a dolog nem ér véget a fast foodal. Lássunk csak egy újabb adagot: Az aszpartám (aspartam) talán a legelterjedtebb és egyben a legvitatottabb édesítõszer. Bizonyos publikációk egyenesen méregnek titulálják, a másik tábort viszont megdöbbentik ezek a cikkek és csúsztatásokról beszélnek. Mi - mezei vásárlók - pedig meg vagyunk zavarodva, mint Ádám Anyák napján, hiszen lépten-nyomon csak aszpartámba botlunk, ha diétás terméket keresünk. Kinek higgyünk? Az ellentábor Dr. Russell L. Blaylock, a Missisipi Orvosi Egyetem neurosebészeti professzora közel 500 tudományos kutatási forrást felhasználva részletes kimutatást közöl könyvében az aszpartám egészségre káros hatásairól. Legfõképpen komoly krónikus neurológiai elváltozásokról, és számos más akut betegség elõidézésében való közrejátszásról ír a vegyület kapcsán. Szerinte a fenti ételadalékanyagokat excitotoxin-oknak kellene nevezni és azonnal be kellene tiltani forgalmazásukat. Ezek 3 fõ alkotóeleme az aspartic-sav, a phenylalanine valamint a glutamate, amelyek savas aminosavakként is ismeretesek, és nagyon kis koncentrációban az agyi neuronról neuronra való információ átvitelben játszanak szerepet, tehát természetes kémiai elemei az agynak. Akkor miért mérgezõek? Dr. Blaylock szerint ezek természetes mennyisége rendkívül alacsony koncentrációjú, és amikor e koncentráció fölé kerülnek, akkor a neuronok hirtelenül és szabálytalanul "tüzelnek". Ugyanakkor a többletkoncentráció az agysejtek nagyobb kalcium felvételét váltja ki, ami bizonyos neuronfajták pusztulását idézi elõ. Az aszpartám vagy a glutamate még nagyobb koncentrációjánál a sejtek egy különleges késtetett halálban múlnak ki, aminek a neve "excitotoxicity", (azaz izgalomba hozott toxikusság). Ez a folyamat nem gyors, személyenként különbözõ sebességû. Néhány különösen érzékeny személynél komoly komplikációk lépnek fel, amelyek akár az egyén halálát is okozhatják. Nem elhanyagolható állítás az sem, hogy állítólag az aszpartám bomlása során a vegyület metilalkohol tartalma miatt formaldehid keletkezik. Lépten-nyomon csak aszpartámba botlik, aki diétás termékeket keres Néhány tipikus termék, amit aszpartámmal édesítenek: Szénsavas és rostos üdítõital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgõtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek és maguk az édesítõszerek (kevés kivétellel). Az aszpartám néhány mellékhatása: látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bõrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak. Egy biológus ellenvéleménye Az aszpartám nem tartalmaz metanolt (metilalkoholt), mivel a fenilalanin-aszparaginsav dipeptid szabad karboxil csoportjához egy metilcsoport kapcsolódik semlegesítendõ annak savasságát. Az aszpartámból metanolt csak "kémcsõben" lehet elõállítani hidrolízis révén, mintegy 6 tömegszázaléknyi mennyiségében. A szervezetben azonban metilcsoportként vesz részt az anyagcsere folyamatokban, oxidálódik formil-csoporttá, és végül széndioxidra és vízre bomlik. Ebbõl következik, hogy belélegezni sem lehet a feltételezetten képzõdõ formaldehidbõl halálos mennyiséget. Kérdezzenek meg egy korboncnokot, hogy mennyi formaldehidet lélegzik be, amikor a kioperált szerveket tömény formalinba (30%-os formaldehid oldat) teszi tartósítás végett! És nem nagyobb a rákos halálesetek aránya náluk a össznépességhez képest! - Ha igaz lenne a metanol képzõdés (de nem igaz), akkor is az egy nap elfogyasztható 40 mg/testsúly aszpartám 2,5 g-t jelent egy 60 kg tömegû ember esetén, ennek 6 %-a, azaz 0,15 mg lenne a felszabaduló metanol. Ez 3-4 csepp tiszta metanolnak felel meg. Ez lenne az a mérgezõ mennyiség, amit csak akkor fogyasztana el az ember, ha több tíz liter üdítõt, vagy több tíz kg édesített élelmiszert fogyasztana el naponta. Meginni és megenni is képtelenség ennyit! A fenilalanin és az aszparaginsav sem mérgezõ, mindkettõ aminosav, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükségesek, ráadásul a fenilalanin úgynevezett esszenciális aminosav, azaz csak a táplálékkal tudjuk felvenni. Az aszparaginsav az általános oxidatív lebontó anyagcsere útvonalon keresztül széndioxiddá és vízzé alakul. Megmondom õszintén, én még mindig úgy vagyok, mint a cikk elején említett Ádám. Szerencsére az Európai Unió elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartám "biztonságos" mivoltával kapcsolatban. Elõbb-utóbb talán megtudjuk, hogy mi is az igazság... Mindenesetre: Édesítõszer E-számok: E950 Kálium-aceszulfám E951 Aszpartám E953 Izomalt E957 Taumatin E959 Neoheszperidin DC (dihidro-kalkon) E966 Laktit E967 Xilit E999 Quillaya kivonat |
Roxy 
1 hozzászólás