Japánban a harcászat és a harci technikák oktatásának kezdetét a X. századra teszik a kutatók. A kardvívás, japánul kenjutsu szervezett oktatása is ekkor jelent meg elõször. Elsõsorban a katonák kasztjának tagjai kezdtek el foglalkozni vele, hiszen a leghatásosabb támadások és védések ismerete az életük megmentését jelentette egy csatamezõn lezajlott összecsapást követõen. A gyakorlásokat a legjobb kardvívók vezették, akik saját 'titkos' stílusukat, vagy iskoláikat egy arra jellemzõ névvel illették.

...Ezek vagy az illetõ harcos nevét, egy családhoz tartozást, egy régebbi stílus nevének továbbvitelét, vagy vallási kötõdést mutattak. Ezek között volt az egyik legrégibb, a mai napig fennmaradt japán kardvívó iskola, mely az Edo (1600-1867) és a Meiji (1868-1911) restauráció legjelentõsebbje volt a Jikishin Kage-ryu.

A japán kardvívás négy, úgynevezett tradicionális alapokon álló iskolára épült.
Ezek a következõk voltak:
Tenshin Soden Sinto-ryu Kenjutsu
Chuso-ryu Kenjutsu
Kage-ryu Kenjutsu
Nen-ryu Kenjutsu

A Jikishin Kage-ryu Kenjutsu kialakulása valószínûleg a következõképen történt. Egy Aizu Iko nevû szamuráj 1490-ben megalapítja a Kage-ryu, magyarul 'az árnyék iskolája' nevû kenjutsu stílust. 1525-bõl van biztos adat arra, hogy Kumizume Ise no Kami Nobutsuno herceg (1508-1548) a Kage-ryu egy új stílusát oktatja, melyet 'az új árnyék' névvel illet. Ezen iskola híres tanítványa volt Yamada Heizaemon, aki az 1560-as években megalakítja a Jiki Shinkage ryu-t. Ezt az alapító az 'õsi árnyék legújabb iskolája' névvel jellemezte. Utalva ezzel arra, hogy honnan, milyen gyökerekbõl ered ez a ryu-ha. Ennek a ryu-nak a nagymestere volt Matsumoto Bizen no Kami Naukatsu, aki elõbb Kashima Shinryu-nak, késõbb Kashima Shinden Jiki Shinkage-ryunak nevezte el iskoláját. Más elnevezésekkel is találkozunk ennél a kardvívó iskolánál, mint pl. Jikishin Kage-ryu, Seito Shinkage-ryu, stb.

Az iskola 14. nagymestere a japán reformáció idõszakának egyik leghíresebb kardvívója Sakakabira Kenkichi volt. Két legjobb tanítványa Yamada Jirokichi és Matsudaira Konen, aki a Jikishin Kage ryu tradicionális változatát oktatta. Konen legügyesebb tanítványa volt Makita Shigekatsu, aki Japán északi részén Hokkaidon élt és ott vált ennek a stílusnak az egyik legismertebb mesterévé. A kardvívás mellett más stílus is felkeltette érdeklõdését. A Kyudo, a japán íjászat megszállott híve lett, amelyet olyan eredményesen mûvelt, hogy Hokkaido legismertebb szamuráj íjászmestereként vált híressé. Õ lett volna a Jikishin Kage-ryu következõ Nagymestere, ezt azonban az 1867-ben a szamurájok kasztjának feloszlatását és a fegyverviselést betiltó törvény megakadályozta. Õ a Jikishin Kage-ryu kardvívást saját edzõtermében oktatta, melyet Jikishin Kan Dojo néven ismertek egész Hokkaidon. Ebben a dojoban nem csupán kardvívást és íjászatot, hanem más harcmûvészeteket is tanított.

Shigekatsu halálát követõen iskolája emlékére Atsuta faluban fekete gránit obeliszket emeltek, melyet minden évben ünnepségek keretében keresnek fel a harcmûvészek. Családjában a harcmûvészetek útjára, a Goju-ryu Karate és a Jikishin Kage-ryu Kenjutsu elsajátításában legkisebb unokája mesterünk, Suzuki Kimiyoshi lépett.



Kapcsolódó linkek:
 - Kenjutsu

A rovat legfrissebb cikkei:
 - Kenjutsu Szeminárium
 - V. Budapesti Kenjutsu Szeminárium
 - Szeminárium-idõpont változása

A rovat legolvasottabb cikkei:
 - Kenjutsu Szeminárium (1109)
 - A Jikishin Kage-ryu Kenjutsu története (1087)
 - V. Budapesti Kenjutsu Szeminárium (1003)





Kategória: Kenjutsu   0 szavazat    1 hozzászólás  

Név:*

 

Szöveg:*

 

Szó hitelesítés:*

Hitelesítéseképpen írja be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyeljen a kis és nagybetűkre!)