Mi is a Kobudo-Iaido?
| Egy sok vitát kiváltó cikk, mely tényszerûen mutatja be egy harcmûvész körkben ismert ember több, mint 10 éve tartó félrevezetésre épülõ tevékenységét. A cikk rövidített változata megjelent a Katana Magazin legfrissebb számában. Ez a mostani egy bõvített, de nem a teljes változat. |  |
Reklám:
Bevezetõ
Sokak számára ismerõs a nevem, sokan nem tudják, ki vagyok. Jelen esetben szívesen mondanám, hogy a nevem lényegtelen és közölhetném e cikket írói álnéven, de nem teszem. A harcmûvészetekkel ide s tova másfél évtizede foglalkozom, a legtöbbet az okinawai Kobudoról (eredeti okinawai és nyugati alapítású stílusokban gyakorolva) tanultam. Valamelyest járatos vagyok a japán Kobudo rendszereiben is, szerencsésnek mondhatom magam, hiszen Suzuki Kimiyoshi, Sekiguchi Komei és Shimizu Nobuko mesterek irányításával (is) tanulhattam különbözõ stílusokat.
A következõ cikk megírása elõtt próbáltam Szabó Andrást rávenni arra, hogy saját szavaival mesélje el történetét, próbáltam különbözõ módon a segítségére lenni abban, hogy az általa alapított stílust rendbe tegye. Szívesen részt vállaltam kérésére abban a folyamatban, mely eredményeként stílusát kitárgyaló internetes fórumok zártak be (2004 végén) és szívesen vettem azon ötletét, hogy a japán kardvívást gyakorló stílusok közös szemináriumokon ismerhessék meg egymást. Sajnos mindez hiába történt.
Belementem abba is, hogy András és két tanítványa végre nemzetközi szövetségtõl kapjon magasabb dan-fokozatot, és elindulhassanak az elismertség felé vezetõ úton. Ennek érdekében hajlandó voltam egy megállapodást kötni vele és két tanítványával (Karsai János, Major Róbert).
Sajnos minden igyekezetem ellenére sem történtek változások, András tovább folytatta megtévesztõ tevékenységét, melyben a továbbiakban már nem tudok és nem is akarok részt venni. Egy ideig úgy tûnt, András maga ír egy cikket, "leleplezem magam" címmel, ezért is mentem bele a fenti nyilatkozatba. Úgy gondoltam, ha ilyen lépésre készül, akkor megérdemli a támogatást. Sajnos tévedtem, csak idõt akart nyerni, hogy újabb mesét találhasson ki. (Errõl majd késõbb.)
Az utolsó csepp az volt, amikor több forrásból megtudtam, Szabó András Romániában nem Kobudo-Iaido, hanem Kenjutsu néven oktat és adományoz fokozatokat, címeket. Úgy éreztem, ez olyan megtévesztõ viselkedés, melyet semmilyen formában sem akarok támogatni. Ennek hatására született meg ez a cikk.
* * *
Az a kobudo iskola, mely a nunchaku, a tonfa és egyéb parasztfegyverek használatát oktatja kizárólag Okinawához köthetõ. A japán Kobudo (Nihon no Kobudo) gyakorlatilag egy gyûjtõnév, mely a régi iskolákat (koryu) foglalja magában. Ezek közül néhány:
• Daito-ryu Aikijujutsu
• Hontai Yoshin-ryu Jujutsu
• Jikishin Kage-ryu Kenjutsu
• Kashima Shinryu Kenjutsu
• Muso Jikiden Eishin-ryu Iaijutsu
• Toyama-ryu Battojutsu
• Yagyu Seigo-ryu Battojutsu
• Yagyu Shingan-ryu Taijutsu
• Yagyu Shinkage-ryu Hyoho
A koryu stílusok kapcsán a leghitelesebb források:
• Watatani Kiyoshi: "Nippon Kengô 100 sen"
• Watatani Kiyoshi & Yamada Tadashi: "Bugei Ryuha Dai Jiten"
Bizton állítható, hogy a tradicionális koryu stílusok ezen kiadványokban megtalálhatóak.
A japán kardvívás régi iskoláit szamurájok alapítottak, ezen iskolák a mai napig kizárólag a szamurájok eszközeinek használatával foglalkoznak (különbözõ kardok, naginata, stb). Nincs olyan koryu rendszer, melyet japán szamuráj alapított és parasztfegyverek (pl. nunchaku, tonfa, sai) használatát is oktatja.
Az okinawai Kobudo stílusokban (pl: Ryukyu Kobudo, Matayoshi Kobudo, Kobudo Kwai, stb.) pedig kizárólag az okinawai (mezõgazdasági eszközökbõl kialakult) fegyverek használatának oktatása folyik. Ezen iskolákban nem foglalkoznak japán kard vagy naginata használattal, hiszen az okinawaiak mûvészetüket a szamurájok ellen dolgozták ki, az 1609-es Satsuma inváziót követõen. Ez az eredet is jól mutatja, hogy az okinawai (azaz a nunchakut, tonfát használó) kobudo nem szamuráj stílus!
Fontos tudni, hogy olyan stílus nem létezik, hogy „csak Iaido”. Sõt olyan stílus sem létezik, hogy "csak Kobudo". Az iskoláknak saját nevük van, melyek az alapító személyére, egy családhoz való tartozásra, egy régebbi stílusra, vagy vallási kötõdésre utalhatnak. Japánban Iaido-Kobudo, Kobudo-Iaido néven egy stílus sem ismert.
Ezzel különben még nincs is baj. Nagyon sok japán alapokon nyugvó nyugati alapítású stílus létezik. Ezek kisebb-nagyobb eltérést mutatnak az eredeti japán rendszerrel. Néhol csak a vizsgaanyagot változtatták meg, majd sportpolitikai okokból az új vizsgáztatási módszert alkalmazó klubok is nevet változtattak vagy a létrehozott új szervezet nevében megkülönböztetõ kifejezést kezdtek használni. (pl: Kobudo Kwai VIP, Goshin Kobudo)
A legtöbb esetben azonban több stílus anyagait felhasználva egy vagy több magas fokozatú mester hozott létre egy rá jellemzõ új stílust. Ilyen például a Zen Bu Kan Kempo, ahol az alapító - Harnos Imre (10. dan) nagymester - magyarságára méltán büszkék lehetünk.
Természetesen ezek a stílusok saját útjukat járják, de etikai szempontból ezzel nincs is baj. Mindig elismerésre méltó, ha egy ember vállalja tetteit. Az új stílust pedig az idõ fogja megítélni. Ha valóban mûködõ, jó rendszerrõl van szó, akkor 2-3 emberöltõ múlva is lesz, aki gyakorolja. Az arra érdemtelen iskolák pedig szép lassan eltûnnek, úgy, mintha soha nem is lettek volna (és ez jól is van így).
A baj ott kezdõdik, ha valaki néhány év tapasztalattal létrehoz egy új stílust leginkább azért, mert nincs benne kellõ kitartás, hogy egy tradicionális rendszert megtanuljon, vagy képtelen mások irányítása alatt dolgozni, fõnök akar lenni.
Az ilyen iskolák alapítói jobbára könyvbõl tanulnak, esetleg néhány hónapot járnak egy-egy stílus edzéseire. A létrejött új rendszer magában hordozza a könyvkiadók által okozott nyomdahibák, a rosszul értelmezett fényképek és a hiányos szakirodalom minden jellegzetességét. Sajnos ilyen rendszer a Kobudo-Iaido is. Sõt egy picit rosszabb.
Nézzünk meg néhány alapvetõ hibát a Kobudo-Iaido rendszer köré felépített legendában és magában a mozgásanyagban. De kezdjük a legelején a történetet. Ujvári Miklós hiánypótló munkája jelent meg 1986-ban, „Délkelet-Ázsiai Harci Mûvészetek” címen. Ezt a könyvet –feltételezésem szerint – megvásárolta az akkor 24 éves Szabó András, aki egy évvel késõbb saját legendájával a Kobudo oktatásába kezd. Erre utal az a tény is, hogy az általa használt elméleti vizsgaanyagok mind e könyvbõl lettek kiollózva, sõt a kenshin címet is innen vette. (168. oldal)
Minden tudását könyvekbõl meríti, így az akkori kínálat miatt valamire való magyar nyelvû szakirodalmat csak Karate és Judo témában talál. Ezek alapján kialakítja vizsgarendszerét. Mivel az okinawai kobudo és a japán iaido rendszerekrõl nincs szakirodalma, az általa kidolgozott vizsgaanyagban nem szerepelnek a fegyveres technikák elnevezései. Nem tudja, hogy ezeknek a stílusoknak az egyik jellemzõje a tradicionális katák gyakorlása. A nyolcvanas években még nem jelent meg könyv a japán kardvívásról (magyarul), így nem ismeri a hozzá tartozó hagyományokat sem.
Kezdetben csak vidéken oktat, majd 1990-ben Ausztráliába utazik, ekkor még mint 1. danos mester. Az 1993/94-es tanévben hazaköltözik, ekkor már az 5. dan fokozat és a Kenshin cím birtokosa, stílusát sokan kezdik tanulni. A messzirõl jött ember azt mond, amit akar elvet követve újabb legendák gyártásába kezd, megjelenik vele az elsõ riport 1994-ben az Ippon Magazin hasábjain.
Itt történetét így ismerteti: „Az egész egy iskolai kirándulással kezdõdött... Sopronban a város nevezetességeivel ismerkedtek, amikor a mûvelõdési ház elõtt nagy csoportosulásra figyeltek fel: egy japán mester tartott bemutatót. Mindössze háromszor-négyszer rántotta elõ a kardját, suhogtatta meg a levegõben, s Õt nyomban megbabonázta ez a harcmûvészet. Olyannyira, hogy leszakadt a csoportjától és megkérte a mestert, tanítsa ki Õt is erre a tudományra. Bár kérését elutasították, de nem adta fel. Másnap, amikor kalandos úton hazajutott Budapestre, arra kérte szüleit, hogy a határszéli városban folytathassa tanulmányait, mert így a MESTER közelében lehet. Végül megkapta a szülõi hozzájárulást, s amikor ismét felkereste Ueshi Mori aranyöves mestert (aki ösztöndíjjal tartózkodott a faipari egyetemen), az is meghajolt lelkes elszántsága elõtt.
Miközben az asztalos szakmát tanulta, kobudoban is egymás után tette le a tanulóvizsgákat, s emellett a judo alapjait is elsajátította. Négy év után az elsõ mestervizsgán is túljutott. Mestere viszont röviddel ezután Németországba, majd Ausztriába, végül Japánba költözött, így csak levelezés útján tartották a kapcsolatot. Ezért Õ is visszatért a fõvárosba, de úgy érezte életének egy része a mesterével együtt távozott. Ueshi mester észrevette ezt a leveleibõl, s megállapította: technikai tudásával nem fejlõdött azonos ütemben a személyisége. Azt tanácsolta: próbálja megtalálni a személyiség-fejlesztésen alapuló harci mûvészeteket, s utazzon el valahová messzire.[...]”
A történet már itt elég ellentmondásos. A japán harcmûvészetekben nem ismert az „aranyöv”, ez a tévedés egy Bruce Lee filmbõl eredeztethetõ, ahol Dan Inosanto mester, mint Lee egyik ellenfele aranyövben látható. Judo alapjai: eséstechnika elõlre, hátra, oldalra + goshi guruma, mint dobástechnika. Az Iaido-Kobudoban több a Judo mozgásanyagára jellemzõ gyakorlat nincs.
A fenti cikk már sejteti, hogy Szabó András nem Kobudo-Iaido-t tanult mesterétõl, hanem valami egészen mást… és a (történet szerint) a mester kérte, hogy kezdjen más stílus gyakorlásába… Vajon mit tanult Ueshi Mori mestertõl? Kobudo-t? Iaido-t? A leírás alapján („Mindössze háromszor-négyszer rántotta elõ a kardját, suhogtatta meg a levegõben”) Iaido-ról lehet szó… de vajon melyik stílus? Hiszen András soha sehol nem oktatott senkinek se Zen Ken Iai katákat, sem koryu formákat, sõt egyáltalán nem oktat Iai-katákat... Tehát stílusa a technikái alapján egyetlen egy Iaido stílushoz sem köthetõ. Ez pedig már önmagában megcáfolja autentikus voltát.
András stílusában nemcsak katákat (formagyakorlatokat) nem oktat, de a valódi alaptechnikák (és azok nevei) is ismeretlenek rendszerében. Csak nyolc „alapvágást” tanít, ezek a következõk: „tokkal ellentétes oldali harántvágás fentrõl le és vissza”, „tokkal azonos oldali harántvágás fentrõl le és vissza”, „függõleges vágás fentrõl le”, „függõleges vágás lentrõl fel”, „vízszintes vágás balról jobbra, és vissza”. Rendszerében ilyen és ezekhez hasonló neveket használnak a technikákra.
Ezzel szemben a japán kardtechnikákat oktató stílusok japán elnevezéseket használnak és nem ismerik a „lentrõl felfelé történõ függõleges vágást”. Néhány általánosan használt elnevezés e rendszerekben a vágásokra: men, yokomen, do (vagy yokokiri), kiriage, kesagake (vagy kesagiri), kote, stb… Végül még egy fontos különbség: sehol sem használják bal kézzel a kardot… Van egy japán mondás: "Balkezes szamuráj, halott szamuráj"
Az okinawai kobudo szempontjából csak címszavakban jegyzem meg, hogy egyik ide sorolható rendszer sem létezhet a következõ gyakorlatok (gyakorlat-csoportok) ismerete nélkül: kamae, tai sabaki, kata, stb… Egyszerûen ezen stílusok elsajátítása lehetetlen a biztos pusztakezes alapok nélkül.
A következõ néhány évben András csendben építgette csapatát, mígnem elérkezett 1998 és a történet kezdett új fordulatot venni… Egy újabb riport készült vele, Japán útja és övvizsgája kapcsán. A cikket fotók illusztrálták az Aikido Magazin hasábjain és a szövegkörnyezetbõl arra következtetett mindenki, hogy a képeken valóban egy vizsga látható… Ueshi Mori nagymester elõtt, sõt késõbb ezek a képek felkerültek Szabó András weblapjára (mely azóta megszûnt) és ott már konkrétan a „vizsga” címmel lettek publikálva.
A cikk megjelenése óta eltelt közel hét év és Szabó András nem kért az Aikido Magazintól helyreigazítást, arra hivatkozva, hogy nem a vizsgához és a riport szövegéhez kapcsolódó kép került a magazinba.
A mesét sokan elhitték és nem is lett volna baj, ha Sekiguchi sensei a Muso Jikiden Eishin-ryu Iaijutsu mestere nem tartott volna szemináriumot több alkalommal Európában, sõt tavaly már hazánkban is (lásd még az elõzõ számban közölt riportot a Senseijel). A „vizsga” címû képrõl így hamar kiderült, hogy a mester dojojában készült, jó megfigyelõ láthatja a japán mesterek ruhájának hátán a „Muso Jikiden Eishin-ryu” feliratot (kanjikkal). Illetve a weblapon publikált képen maga Sekiguchi sensei is felfedezhetõ. Sekiguchi sensei hazai tábora után Szabó András weblapja eltûnt… Így foszlott végleg szerte a 6. danos vizsga legendája.
Ekkorra már a különbözõ internetes fórumokon, harcmûvészeti szemináriumok és edzések elõtt az öltözõkben állandó beszédtémává lett a Kobudo-Iaido stílus és Szabó András. Az újra, meg újra felidézett történetek lépésrõl-lépésre tárták fel a stílus ellentmondásait és fogalmaztak meg néhány jól átgondolt kérdést, mely minden magát japán harcmûvészetnek valló stílusra alkalmazható. A kérdések a (hazai) „stílusvezetõhöz” – jelen esetben Szabó Andráshoz vannak címezve. A válaszok pedig megmutatják, hogy valóban „õsi, tradicionális” stílusról vagy csak újkori reklámfogásról van szó.
A kérdések sorban a következõk:
1. Mikor, ki alapította a stílust?
2. Mi a stílus hivatalos japán/angol neve?
3. Rendelkezésre áll-e az Önök harcmûvészeti stílusának leszármazási vonala (keizu) annak alapítójáig visszamenõleg?
4. Kapható-e leírás az Önök harcmûvészeti stílusában oktatott wazákról (technikákról) és katákról (formagyakorlatokról)?
5. Rendelkezik-e az Önök harcmûvészeti iskolája japán stílusvezetõvel (pl. soke)? Hogy hívják az illetõt?
6. Szokott-e az illetõ japán mester Magyarországra jönni szemináriumot tartani, és milyen idõközönként?
7. Hol van, mi a címe a központi dojonak?
8. Mi a nemzetközi fedõszervezet neve, címe, vagy milyen szervezet alá tartozik (a stílus)?
9. Ön mikor, hol ismerkedett meg a stílussal?
10. Ön kiktõl, tanult? mikor? mik voltak mesterei fokozatai, amikor náluk tanult? mi volt az ön fokozata, amikor náluk tanult?
11. Milyen más stílusokat tanult, mikor, azokban milyen fokozatot ért el?
12. Ön mióta oktat?
13. Rendelkezik-e az oktatáshoz szükséges végzettséggel?
14. Rendelkezik-e az Önök harcmûvészeti stílusa írásba foglalt tanításokkal (pl. densho)?
15. Hol lehet külsõ referenciát kapni az Önök harcmûvészeti stílusáról? Pl. szerepel-e a Watatani Kiyoshi és Yamada Tadashi által összeállított Bugei Ryuha Dai Jiten címû jegyzékben?
16. Az a stílus, amit Ön oktat megegyezik-e azzal, amit Ön mestereitõl tanult?
Ez a 16 kérdés jól alkalmazható minden tradicionális és modern japán harcmûvészetre, ha kivesszük az 5-ös, 6-os és 14-es kérdéseket, akkor a nyugati alapítású stílusok is megfelelõ válaszokat adhatnak.
Nagyon fontos, nem arról van szó, hogy rossz dolog, ha valaki stílust alapít. Arról van pusztán szó, ha valaki stílust alapít vállalja fel teljes egészében. Az általa létrehozott rendszer álljon meg a saját lábán, ne kelljen „õsi japán családokra”, „szamuráj-klánokra”, titkos mesterekre és ködös történetekre hivatkoznia. Legyen az, ami.
Ha valaki lemegy egy klubba, akkor tudja, mi az, amit ott tanulhat, honnan ered, ki alapította, és ez alapján dönthesse el, hogy mit választ. Nem nagy kérések ezek, nincs baj a nyugati alapítású stílusokkal. A baj mindig a kóklerkedéssel, a hazugsággal, az emberek szándékos félrevezetésével van.
A bevezetõben is említettem a romániai cikket, mely Szabó András tanítványáról szól (Katt ide!), aki bemutatja, elmeséli, hogy mit is tanult mesterétõl, mi az, amit õ oktat. Többször kértem Andrástól, hogy korrigáltassa a cikk szövegét, ez sajnos nem történt meg. Így Romániában õt, mint Kenjutsu mestert ismerik… A cikk teljes szövege magyarul is elérhetõ a témának szentelt weblapon. A Kobudo-Iaido egyetlen egy alkalommal sem szerepel a szövegben, csak a ’Kenjutsu’…
A japán szamuráj klán és Mori mester legendája itt is megjelenik: „[Szöllõsi Tibor] elhatározta, hogy elmegy Szabó András mester kenjutsu edzõtermébe, aki bemutatta egy japán klán fõnökének. E klán tagjait a kardforgatásban elért kiválóságuk köti össze. Tibort befogadták, Mori mester, a klán feje és Szabó András kezdték tanítani.”.
A cikk természetesen nagyon sok tévedést tartalmaz. Érdekessége, hogy az elsõ nagy hazai Kenjutsu Szeminárium után két hónappal, 2004 július 12-én tették közzé. Talán megtetszett Andrásnak a Kenjutsu név is, - mint annak idején az Iaido és a Kobudo - melyhez gyakorlatilag semmi köze… Ha a cikkben akkor tévedés történt, az elmúlt egy évben lehetõség lett volna helyreigazítást kérni, de ezt nem tették meg…
* * *
Utóhang
Természetesen tudom, hogy ezen cikk megírása különbözõ érdekeket sért. Tudom, hogy ezáltal sok helyen sok, nem túl szép dolgot mesélnek majd rólam, olyanok, akiket nem ismerek vagy olyanok, akikkel hosszú évek óta nem beszéltem. A történethez hozzátartozik saját történetem is, én Szabó Andrást 1994-ben ismertem meg és az általa képviselt stílust 2000-ig gyakoroltam. Szándékaim ellenére akkoriban belülrõl is képtelen voltam változást elérni. Kobudo-Iaidoban utoljára 1999-ben (az 1. kyu fokozatra) vizsgáztam.
Évek óta elérhetõ weblapomon a pontos szakmai életrajzom (www.baranyigyuri.hu), az általunk képviselt okinawai (illetve okinawai alapú) Kobudo rendszerekben a következõ alapfegyvereket használjuk: bo, sai, nunchaku, tonfa, kama és további számos különlegesebb eszköz, mint pl. tekko, tinbei / rochin, kuwa, tessen, tatami tempai, yawara-bot, santetsu-kon. Ezekrõl az elmúlt években cikkeim jelentek meg különbözõ harcmûvészeti szaklapokban.
Ez a cikk tényeket közöl, kérdéseket tesz fel, így én nem vádakat és sárdobálást, hanem válaszokat (vagy megbánó hallgatást) várok. Természetesen szívesen mérem össze a tudásomat bárkivel, aki ma azt mondja magáról, hogy az okinawai kobudo szakértõje hazánkban és legalább egy tradicionális katát ismer, aki valóban tisztában van ezen eszközök bázisgyakorlataival (kihon), azok neveivel, értelmezésével.
Szakmai alapokon szívesen veszek részt kérdések megválaszolásában, de nagyon nem szeretnék fenyegetés, megfélemlítés kísérletének áldozata lenni, ha felveszem a telefont vagy részt veszek egy edzésen. Babonás vagyok, ha hazafelé megbotlok egy kõben, és orra esek vagy edzés után huligánok kergetnek hazáig azt fogom hinni, a cikk miatt történik mindez. Kedves Olvasó! Akkor kérlek, hidd ezt Te is.
Ha úgy gondolod, hogy személyes történeted kapcsolódik e cikk tartalmához (pro és kontra) és azt objektíven, trágárságok nélkül képes vagy megfogalmazni, keresd fel weblapunkat és mondd el. Ha írásod a fenti követelményeknek megfelel, nem fogjuk moderálni.
Terjedelmi okokból a teljes cikk és további részletek a www.kobudo-iaido.tk oldalon olvashatóak. A cikk kizárólag a személyes véleményemet tükrözi, de a benne szereplõ és a weblapon található tények, bizonyítékok önmagukért beszélnek.
Baranyi György
Kapcsolódó linkek:
- A teljes cikk
A rovat legfrissebb cikkei:
- A Muso Shinden Ryu Iaido története
- Kobudo-Iaido? utoljára...
- Mi is a Kobudo-Iaido?
A rovat legolvasottabb cikkei:
- Mi is a Kobudo-Iaido? (68075)
- Decemberi Iaido - Battodo Szeminárium (6247)
- Kobudo-Iaido? utoljára... (3644)
Kategória: Iai-do
0 szavazat 
29 hozzászólás 
| Köszönjük a cikket és a kulturált közlésmódot. A szerkesztõség hivatalosan nem foglal állást hasonló témában, a cikk tartalmáért ezért felelõsséget nem vállalunk, szívesen látjuk a másik oldal véleményét is... |
| T, Baranyi Gyuri! A beküldött cikked lényegi tartalmával egyet értek! Olvastam, Kristiano hozzá szólását is a Japán Stílusok rovatban. Részben még vele is, egyet értek, abban hogy a harcmûvészeteknek nem egymás kibeszélésérõl kell szólnia. De, sajnos õ egy olyan ember véd, aki ezt nem érdemli meg! Szabó András vagy 10 éven keresztül hirdette magáról, hogy õ egy 5.Danos majd pedig 6.Danos Iaido-Kobudo Kenshin. Az idõk során rengeteg embert megtévesztett. Személy szerint nekem semmi problémám vele, egyszer meglátogattam az edzését is, és több ismerõsöm is járt hozzá hosszabb, rövidebb ideig. Ennek alapján, azonban bizton állíthatom, hogy annak, amit Szabó András csinál, a Iaidohoz az égvilágon semmi köze sincs. (A Kobudo stílusokat nem nagyon ismerem, így arról nem nyilatkozhatom). Beszélni pedig azért kell a Szabó András féle jelenségrõl, mert valóban megtéveszti az embereket. Sajnos. Feri. |
| Kedves Feri. Védhetnék akár, bárkit, de a hozzászólásommal sem az illetõ harcmûvészt védtem, hanem szellemiségünkért szólaltam fel. Talán nem volt világos. Üdv |
| Mégegy; sosem késõ eldönteni, hogy egy fórumot a mások elleni szervezkedésekre vagy egymás építésére használjuk. Üdv |
| T, Kristiano! Ok! Igazad van! A Harcmûvészeteknek valóban nem errõl kellene szólniuk. Tobi esetében, aki névtelenül írt, ez mindenképpen igaz. Viszont Baranyi Gyuri elég egyértelmûen és nyíltan vállalta fel magát és azt, amit írt. Kicsit, ismerve helyzetét, azt gondolom ezt most meg kellett tennie. Szerintem õ sem tette ezt szívesen. De, valahol te is félre érted a dolgot, mert ez nem szervezkedés Szabó András ellen, csak egy vélemény volt róla és a stílusáról. Az idealizmusodat pedig minden képpen tisztelem, jó lenne, ha mindenki úgy gondolkodna, mint te. Üdv, Feri. |
Vendég | Nos szerintem a Harcmûvészeteknek arról sem kellene szólniuk, amit a kenshin mûvelt. Szóval szép a tisztelet a szeretet, meg minden ilyesmi, addig, amíg ezzel nem élnek vissza egyesek. Természetesen nem vagyok szakavatott iaido-kobudo ismerõ, de sajnos más stílusokban is óriási visszaélésekre ad lehetõséget a szigorú alá-fölé rendeltségi viszony. A vezetõk egy valamit felejtenek el: a tisztelet kétoldalú dolog. Ha a tanítvány megadja a tiszteletet, akkor bizton számítania kell arra is, hogy a mester is tiszteletet ad neki.Ez nem úgy mûködnik, ahogy sajnos egyesek csinálják: felfelé nyalok, lefelé taposok!!! |
| Üdv! "Vendég: Nos szerintem..." Ki szerint?? A tisztelethez tartozik köszönni és a neved odaírni.  |
Vendég | A hazugsag -ha egyaltalan hazugsag, en nem tudom!- mindig sajat magat leplezi le. Es ez rendben is van igy. Viszont engem jobban érdekelne, hogy mit adott az emberenek amiert EZRÉVEL jöttek/jonnek hozzá? Reszt vettem egy egesz napos szeminariuman, és megneztem egy edzeset is. Emellett ismerem egy tanítvanyat, aki igen magas oves a "kobudo-iaidoban", 4-5 edzest tartott nekunk. Nos, csak annyit mondhatok, hogy az edzesek magas szinvonaluak voltak, a fiatalember pedig az egyik leghitelesebb harcmvész, akivel találkoztam...pedig találkoztam már egy párral, beleértve valódi japán mestereket is. Röviden: "gyümölcséröl ismerni meg a fát". Es bizony engem pozitive gyöztek meg "gyumolcsei". saao |
| Hmm... Tényleg zavaró! Azt hiszem két "Vendég" is van, és nem egyrõl beszélnek. |
| Ja, bocs. Most látom, hogy a másik "Vendég" Saao... Sejtem mire gondolsz, de amit csinálnak az nem Iaido! Mint ahogy az Aikido sem Hapkido, bár sok a rokon vonásuk. Feri. |
| Sziasztok! Nem szeretnék belefolyni, lévén semmit nem értek a Iaido-hoz vagy a Kobudo-hoz, csak egy kérdésem lenne: tudja azt a megszólított, hogy ez az írás itt megjelent? Küldtél Neki e-mailt vagy egy sms-t, vagy felhívtad? Mert amiket írtál, tényleg vad dolgok, és sokat mondanak önmagukban is, de meg kéne hallgatni a másik felet is. Amúgy az, hogy valaki képzett harcmûvész, nagyon intelligencia-kérdés is. Ha valaki átlátja a mozgást, annak természetét, és eggyé tud válni a másik testével, akkor komolyan fejlõdhet, akár túlnõhet mesterén is. A harcmûvészeteket emberek alapították és formálják a mai napig, nincs benne semmi misztikum, csak rengeteg munka. És a munkát el kell ismerni, még ha a mester nem is becsületes, a tanítvány ezért semmilyen negatív elbánásban nem részesülhet. |
| Bocs Feri, most már bejelentkeztem. Iaido vagy nem iaido: ez csak egy név. Az o irányzatát így hívják. Szerintem itt ket valodi kerdes LEHETSEGES: 1.) megtevesztette-e az embereket az eredet kerdeseben? 2.) mit adott at? Igazi, hasznalhato, ertekes tudast, vagy humbugot? Pheonixnek igaza van. Én is a másik oldalról szeretnék valakit hallani. Es esetleg Baranyi Gy-t, hogy mesélje el, Ot mi fogta meg a stílusban, hiszen végül is hat évig csinálta. Ne feledjuk, hogy Ueshiba Morihei (egyebkent a nev gyanusan hasonlit Szabo A. altal megjelolt nagymesterre: Ueshi Mori) tehát Osensei is a kezdetek kezdetén vásárolta a diplomákat, hogy tekintélyét igazolja... és ma már senki sem vonja kétségbe az aikido értékét. Elképzelheto egy zseni esetében, hogy csodát alkot, és csak a maga igazolására hazudik. Ebben az esetben en hajlamos vagyok egy kisse enyhebben megitelni a hazugsagot (ha az, en tenyleg nem tudom). saao |
| Sziasztok! Már két helyen is errõl a témáról írogatunk!  A Japán stílusoknál olvastam Povy írását is. Az ötletetek jó, hogy esetleg magát Szabó Andrást is meg kellene kérdezni. De, nem hiszem, hogy érdemben reagálna. Ugyanis már máshol is folyt már hasonló és kevésbé kulturált vita errõl a témáról és akkor sem szólt hozzá. Mondjuk a személyével és stílusával kapcsolatos kételyek egy részét nagyon egyszerûen tisztázhatta volna már korábban is. Csak a Dan okleveit kellet volna megmutatnia szépen sorban, az elsõtõl egészen a hatodik Danos oklevélig, és az egyéb idevonatkozó dokumentumaiig... Ezek alapján visszakövethetõ lenne, hogy mikor, hol, kinél és milyen szervezetnél vagy Koryuban (esetleg szamuráj családnál? ) vizsgázott.De, ezt eddig soha sem tette meg! Phoenix! az, hogy a tanítványait elítélném eszembe sem jutott! (Például, a menyasszonyom, ha rövid ideig is, de járt a Szabó Andráshoz). Mondjuk neki emberileg volt problémája vele, ezért hagyta ott. Mondjuk azt azért észrevettem, hogy akik elhagyják azoknak, elsõsorban a pénz éhsége nem tetszett. Az kétségtelen, hogy az edzésein vannak jó dolgok is. Például, a küzdés centrikusság amit én a Iaido-ból hiányolok. De, maga a végrehajtás, baleset veszélyes és nevetséges is. Ilyen szempontból a Shinkendo-ban vagy a Kenjutsu-ban korrektebbek a gyakorlatok. Változatlanul, csak azt tudom mondani, hogy megtéveszti az embereket. A kilencvenes évek végén, már minden fórumon mint elsõ számú Iaido szaktekintély szerepelt, szinte a csapból is õ folyt Én, az elején jókat röhögtem rajta, de aztán jött a meglepetés! Hihetetlenül sok ember vette be a szövegét! Az, aki akkoriban lement az edzéseire abban a tudatban tette, hogy egy Iaido nagymesterhez jár. Nem a tanítványait ítéli el senki... Becsapta õket! Kíváncsi vagyok, hogy Baranyi Gyuri, hogy élte meg ezt az egészet. Jó, lenne ha errõl is írnál! Feri. Ui, Saao! Ueshibának, Sogaku mindent pénzért adott! Vásárolta tõle darabonként az átadott technikákat is, nem csak a fokozatokat. Ez. inkább Sogaku jellem hibája volt... |
| "Osensei is a kezdetek kezdetén vásárolta a diplomákat, hogy tekintélyét igazolja..." Kedves Saao, nagyon eltévedtél! "Ueshibának Sogaku mindent pénzért adott! Vásárolta tõle darabonként az átadott technikákat is, nem csak a fokozatokat. Ez inkább Sogaku jellem hibája volt..." Így van. Értelmezzük helyesen a dolgokat! Üdv |
| Visszatérve ehhez a témához: mint ahogyan a Kobudo-Iaido honlapon látható, tisztázódtak a dolgok. Várom, hogy a lejárató írás után most megjelenik-e itt helyreigazító írás is. ? Még mindig nem ismerem az érintetteket, az elv vizont beigazolódott: rágalmazni valakit, akár megalapozottan, akár alaptalanul - nem budóhoz méltó cselekedet. Üdv |
| Hmmm… kezd egyre érdekesebb lenni! Egy kis háttér. Ha Baranyi Gyuri saját weboldalát meglátogatjátok, akkor azt is látjátok, hogy IBF Kobudo-ban 3. Dan-ja van. Mit, ad isten hírtelen kiderül, hogy Szabó András az International Budo Federation egyik elnökségi tagja, mi több, neki és még két tanítványának az IBF-tõl van Dan fokozata. Nekem valahogy úgy tûnik, mintha Baranyi Gyuri hírtelen az IBF Kobudo Dan fokozatait kezdte volna el félteni. Bár nem böngésztem végig apróra az IBF-es honlapokat, de az eddigiekbõl úgy tûnik, hogy nincsen semmiféle Japán kapcsolatuk. Még mindig sántít a mese! Hol, itt a Japán kapcsolat? Hol, az Ueshi család? Szabó András már 1993-ban 5. Dan-os Iaido mesterként hirdette magát. Még mindig nem láttam az 1993-as és az elõtti Dan okleveleit! Azt hogy törvénytelen lenne, amit csinál senki, így Baranyi Gyuri sem állította. A Magyar törvények értelmében, bárki (bárkik) létrehozhatnak egy Sportszövetséget, ha az idevonatkozó törvényi elõírásokat betartják. Az IBF tagsággal pedig úgy tûnik sikerült a nemzetközi hátteret is biztosítani. Ez mind az mutatja, hogy Szabó András igyekszik törvényesíteni és elfogadottá tenni a „stílusát”. Ezzel nincs is semmi baj. De, ettõl még mindig nem lesz Iaido az, amit csinál! Bár nem okvetlenül követendõ példa, de én már léptem ki egy Szervezetbõl úgy, hogy lemondtam az ott szerzett Dan fokozatomról. Akkor úgy éreztem, ezt meg kell tennem, mert ez a becsület útja. Úgy tûnik valaki szintén választás elé került, csak másképp választott… Mindettõl függetlenül fent tartom az eredeti állításom. Szabó András harcmûvészetének semmi köze sincs a Iaidohoz! Feri. |
Vendég | Üdv! Beküldené valaki a Baranyi Gyuri honlapján megjelent hozzászólást, mivel a honlap nem elérhetõ. Köszönöm! |
| Sajnálom! Tényleg, meghasonlott! A tk-ról eltünt, a Iaido-Kobudo hozzászólás és az is bekövetkezett amitõl tartottam. A Kenjutsu.tk is... Feri |
| Ezzel kapcsolatban annyit. Néha az ember, választás elé kerül, és nem tudja, mit válasszon. Sokszor könnyebb, kényelmesebb behódolni és belenyugodni egy helyzetbe, kiszolgálni becstelen, karrierista vezetõket, mint kiharcolni a magunk igazát. Az igazság, becsület útja néha sokkal rögösebb, mint a behódolás. Lehet, hogy soha sem sikerül kivívnod az igazad. Ilyen helyzetben sokszor magadra is maradhatsz, elfordulnak tõled azok, akik féltik a pozíciójukat, esetleg a saját tanítványaid közül is többen az erõsebbet, választják. Azonban ilyenkor megmutatkozik az is, hogy ki milyen ember. Kiderül, ki az, akire valóban számíthatsz, ki az, aki még ilyen helyzetben is melléd áll. Valamit elfelejtettünk, a Budo nem a rangokról és egy szövetségben betöltött pozícióról szól! A BUDO az maga az ÚT, amin járunk és ez az ÚT csak is, BECSÜLETES lehet! Aki becstelen az már nem Budoka. Én, nem Baranyi Gyurit ítélem el! Ha nem azt, aki választás elé állította. Mert az, az ember becstelen, és én megvetem a becstelen embereket! Feri. |
Vendég | IDEZET... HELYREIGAZÍTÁS Ezen levelemben bocsánatot kérek Szabó Andrástól a nyilvános rágalmazásért, melyet személyes haragom táplált és melyben mások személyes haragja is bennem koncentrálódott, éltette haragomat. A közeljövõben kérek mindenkit, hogy a nyilvános rágalmazást kerülje, keresse Szabó Andrással és szervzetével a kapcsolatot, mivel ez illik erkölcsileg a mesteri viselkedéshez. Alulírott Baranyi György kijelentem, büntetõjogi felelõsségem tudatában, hogy nem szándékom már Szabó Andrással és szervezetével foglalkozni, mert mind Õ, mind szervezete elõttem tisztázott. Megszeretném jegyezni, hogy hosszasan tartó személyes tisztázás során Szabó András nagyon kellemes és nyugodt hangvételben tárgyalt velem, jelenléte teljesen mesteri volt. Bár célomat elértem a továbbiakban az ilyen nyilvános rágalmazást és publikálást nem vállalom és kérek mindenkit, ki a budot gyakorolja, hogy a megfelelõ emberi magatartás végett õ se tegye és ne kérjen tõlem ilyet vagy ehhez hasonlót. A továbbiakban a budo és a harci mûvészetek gyakorlásának szeretném szentelni idõmet és nem pedig mások megfigyelésére. Mindezek után kijelentem, hogy Szabó Andrást és magyarországi szervezetét - mely törvényesen mûködik és a megtapasztaltak szerint szellemileg, filozófiailag és technikailag megbízható - támogatásomról biztosítom. Szabó András az általam jól ismert International Budo Federation (IBF)- ben (mely kiemelkedõen jó munkásságot végez) - nemzetközi világszervezet elnökségi tagja, - magyarországi hivatalos elnöke és képviselõje, - IBF Magyarország fõ instruktora ezentúl segítséget nyújtok és munkásságát legjobb tudásommal segítem, támogatom. Itt szeretném megjegyezni, hogy az IBF-tõl Szabó András, Karsai János és Major Róbert hivatalos dan diplomával rendelkezik. Szabó Andrásnak több dologban okoztam kellemetlenséget - melyben sokan támogattak - mégis biztosított jóindulatáról, igazi budo magatartást tanusítva. Beszélgetésünk során megfelelõ bizonyítékokkal szolgált a felsorolt kérdésekre. Szabó András dolgaival nem kívánok a nyilvánosság elõtt foglalkozni, semmilyen hozzáfûzhetõ dologban nem veszek részt. Tisztelettel és budo üdvözlettel: Baranyi György -------------------------------------------------------------------------------- Szabó András ígérete szerint a nyilvánosság elõtt is tisztázza a kialakult helyzetet. A továbbiakban bárki elérhet a +36304849802-es telefonszámon, vagy a baranyi@kobudo.hu e-mail címen. A fenti nyilatkozat szellemében az oldalt késõbb megszüntetem és nem járulok hozzá a korábbi tartalmának újraközléséhez! Megértéseteket és türelmeteket köszönöm. -------------------------------------------------------------------------------- |
Vendég | Illetve az ibf honlapja... http://www.budo-ibf.co.uk/ |
| Sziasztok! Ez az utóbbi webcím micsoda? Hol lehet ott infót találni errõl az ügyrõl? Üdv |
| Leginkább, sehol! Mint ahogy eddig még Szabó Andrásról sem találtam. Feri |
| Sziasztok! Sikerült beszélnem mobilon Baranyi Gyurival. Sajnos pillanatnyilag nincs Net közelben, így nem tud a bennünk felmerült kérdésekre válaszolni. Reményei szerint 14.-én Kedden tisztázódni fog a pillanatnyilag kialakult helyzetet. Ennek tükrében néhány elõzõ beírásomat is felül kell hogy bíráljam. Baranyi Gyuri valóban nem az IBF-es Dan-jait félti ha nem valami (valaki?) mást véd. Sajnos csak ennyit tudtam segíteni Baranyi Gyurinak, aki véleményem szerint több szempontból is kényes helyzetben van.  Feri. |
kehas (Vendég) | Egyenlõre maradok e név mögött, ám ha szükséges feltárom a valódit. A pécsi dojot /Jikishin kage ryu/ az én kérésemre hozta létre Suzuki Kimiyoshi mester. Én szerveztem az elsõ barátokat, harcmûvészeket. 8 éve foglalkozom a ryu és a kenjutsu történetével, ezeket az írásokat a mesteren kívül senkinek nem adtam oda. Azonban a napokban megdöbbenve olvasom azokat vissza a a képernyõn anélkül, hogy azok eredetére a szerkesztõ utalt volna. A baranyi Gyurival néhány alkalommal a mi pécsi edzéseinken találkoztam. Amint megkapta az 1 dan fokozatot "?", többet nem láttuk. Ezek a tények. Még jelentkezem |
suttogó (Vendég) | Sajnos én kb. évente egyszer ülök így gép elé, mert állandóan megyek munka miatt, de amit tudok a Gyuriról az több mint felháborító. A magyar budoéletben sok a kókler, bár ezt ha hiszitek, ha nem, nem a Szabó úrra értem. Imádok járni budogálákra és el kell hogy mondjam láttam már õket többször is fellépni, ami felettébb kellemes élményeket és csalódásokat okozott számomra. Nem szoktam megítélni az irányzatokat, hiszen ez nem az én feladatom. Bárki, bármilyen irányzatot is képvisel, elvárom tõle, hogy mutassa meg emberek elõtt a tudását. Tõlem, ha felemeli a lábát és ezáltal hanyatt esik a bemutatón sem érdekel, meg fogom tapsolni, hiszen vállalta a kiállást és biztos, hogy a tudása legjavát mutatta. Ezt minden esetben tisztelni illik. Azt az úszót is megtapsolták aki több mint mésfél perc alatt úszta át az olimpián a medencét, igen is vállalta. Gyuri viszont gerinctelen, hiszen mésfél évtizedes budomúltra hivatkozik és sehol senki nem igen látta még fellépni bemutatón, ahol megmutathatta volna milyen tudásra tett szert. Szabó úr tudása igen átfogó, minden általa oktatott eszközre értve, függetlenül attól, hogy az oktatás milyen néven fut, vagy futott és hogy van-e benne japán vezényszó vagy sem. Azt sem igazán értem mondjuk, hogy miért kell a magyaroknak minden áron japánt majmolni, mikor úgy tudom igen zárkózott nép, és igen csak félti a kultúráját a többi országtól. Ezzel csak azt akarom sugallni, hogy jó lenne már észrevenni: a japánok az egy tizedét sem adják át évszázadok által felhalmozott tudásuknak, mert az az övék és vigyáznak rá, hogy az övék is maradjon. Sok kölföldi kiment, hogy megszerezze az áhított tudást és a japánok már unták, hogy a nyakukra jártak állandóan. Így hát megkérdezték mit akarnak, majd megcsinálták azokat az irányzatokat, melyek publikálhatóak a világ felé és így békén hagyják õket és a múltjukban gyökerzõ örökségeiket. Viszont amit átadtak, az jó profitot hoz számukra. Visszakanyarodva az elejére, Gyurival személyesen találkozni és beszélgetni, az általa képviselt irányzat szellemiségérõl, még sosem hallottam senkit, csak a neten láttam írni róla. Míg Szabó úr igen csak szívesen beszélget bárkivel a bemutatók után és kifejti a szemléletét ha kell, viszont meghalgatja az érdeklõdõket is. Érvek és ellen érvek. Egy biztos: Szabó úr még tanítványnak sem fordított hátat beszéd közben, de még kívül állónak sem. Nem hogy valamelyik mesterrel szemben viselkedett volna így. Ha le kéne írnom a Gyuri jellemzõit, igen sokáig kéne itt ülnöm. Hát nagyából ennyi, majd egy év múlva újra megnézem mi újság a neten. Sziasztok. |
www.kwatera.com (Vendég) | Izleses szep oldal! |
lordy (Vendég) | Sziasztok. Olvasgattam a fórumot. igy én is szeretnék véleményt nyilvánítani. Magát a fenti cikket részrehajlónak tartom. nem csak kontra de pró érveket is fel lehet hozni. én gyakorlom Szabó andrás kensin művészetét. és nem azt tartom fontosnak hogy honnan ered vagy hogy kik alapították maga a szellemiség és az eredményes használat a lényeg. a pocskondiázás sok felől elindulhat. köszönöm . |
Alapítótag (Vendég) | Én András egyik első csoportjában voltam alapító tag (Gyöngyösön).Tehát egy kicsit ismerem a Mestert.Felépített egy stílust amiről az irígyek csak rosszat tudnak mondani,meg azok akik nem értették az egészet. András,továbi sok sikert az "életed értelméhez". : a kicsi Gyöngyösről |
Új hozzászólás
* A csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező.
