Interjú Yoshigasaki sensei-jel (8 Dan Shin Shin Toitsu Aikido, Dóshu) Kenjiro Yoshigasaki sensei a Ki no Kenkyukai Europe vezetõ instruktora. Az interjút Matthias Rezac készítette vele Svédországban, a nyári szeminárium alkalmával.

- Sensei, mikor kezdett el Aikidót tanulni, és mi volt ennek a döntésnek az oka?

- Tizenhét éves koromban, 1968-ban kezdtem el az Aikido-tanulmányaimat. Mondhatnám véletlenszerûnek is ezt a találkozást, egy ismerõsöm elhívott agy aikidojo-ba. Megnéztem egy edzést, és hozzá is fogtam a gyakorláshoz. De tényleg, szinte csak véletlenül történt.

- Mi a fõ célkitûzése az Aikido gyakorlásának? Miért tanul valaki pont Aikidót más harcmûvészet helyett?

- Mindenki azt tanulja, ami közel áll hozzá, tehát az oka egyszerûen az, hogy ezt kedveli. Ezt mindig egy efféle döntés. A tanítók oldaláról nézve is minden tanító ehhez hasonlóan dönti el, hogy mit tanít.

- Fejtse ki, legyen szíves, hogy mi az összefüggés a relaxáció és a nyugalom között.

- Technikailag az Aikido a japán harcmûvészetekbõl ered. Fegyveres és fegyver nélküli technikákból, amelyeket Japánban egyszerûen Ju Jutsu-nak neveznek. Késõbb, mikor az alapító, Ueshiba Morihei vallásosabbá vált, mindent újragondolt és átdolgozott ennek a vallási meggyõzõdésnek megfelelõen. Az volt a szándéka, hogy az emberek a béke és a spiritualitás felé forduljanak. Õ alapvetõen hitt Istenben, ugyanakkor a legtöbb ember nem igazán hitt benne, tehát nem a vallás volt a fõ eszköze.

Két módja van, hogy megértsük a békét és a spiritualitást: a vallás és a meditáció. Azoknak, akik nem hisznek komolyan Istenben, meditálniuk kell, hogy megértsék ezeket. Amit én tanítok, az a meditáción alapuló Aikido. Ahhoz, hogy megértsd a spiritualitást, meg kell értened az „örök boldogságot”. Ennek megértése nélkül a spiritualitás nem mûködhet. Ezért is beszélnek a vallásokban a halál utáni örök boldogságról, a Paradicsomról. A meditációban ez az örök boldogság már akkor megjelenik, mikor még életben vagyunk. Ezek után, hogy igazán megértsük ezt az örök boldogságot, annyit kell tennünk, hogy ne zavarjuk meg azt többé. Ezt, amikor nem zavarjuk meg többé, ezt nevezik nyugalomnak. Ez az örök boldogság akkor jelenik meg, amikor mindent együtt, egyként érzékelsz. Amikor mindent egyként tudsz érzékelni, ezt nevezik relaxációnak.

- Néhány nappal ezelõtt említette, hogy sokszor gyakorol uke-ként Tohei sensei-jel. Beszélne most, kérem, az ukemi jelentõségérõl?

- Az ukemi azt jelenti: befogadsz valamit a tested által. A relaxáció és a nyugalom olyan dolgok, amiket kívülrõl láthatsz, ám ez így mégsem elegendõ. Sokkal jobb, ha mindezeket a saját testeden belül érzékeled. Amikor a nage nyugodt és ellazult, az ukemi is megérti ezt a nyugalmat és a relaxációt. Természetesen a testével, nem pedig az intellektusával. Bizonyos fokig ez az Aikido lényegi része, ezt fordítjuk át fizikai gyakorlatokra. Az uke megtanulja a nyugalmat és az ellazulást, feltéve, hogy a nage jól ismeri ezeket a dolgokat.
- A szeminárium alatt nem sok embert kért fel ukénak. Ha ennyire fontos olyan emberrel ukemit gyakorolni, aki ismeri a nyugalmat és az ellazultságot, hogy lehet az, hogy nem járt körbe és kért fel újabb tanulókat az ukemi feladatára?

- Azért van ez, mert minden gyakorlás a mennyiségtõl függ. Nem elég valakit egyszer vagy kétszer eldobni. Azáltal, hogy embereket nyugalomban és ellazultan eldobsz, változtatsz a testükön, s ez bizonyos idõt igényel. Ezért lehetetlen mindenkivel megtenni, s ilyenkor helyesebb, ha kiválasztasz valakit. Ezért választok én is egyvalakit, ha lehet, egy instruktort, mert fontos, hogy egy instruktor már ismeri ezeket a feladatokat. És addig folytatom, amíg végül megfelelõ eredményt tapasztalok. Amikor eredményt tapasztalok, másik ukemit kérek fel.

- Sensei, mit jelent a kiai, és hogyan kell azt gyakorolnunk?

- Kiai és aiki együtt jár. Az „Ai” harmóniát jelent, ám a „ki” nem valami nyilvánvaló dolog. Mindent meghatározhatunk aszerint, hogy nyilvánvaló vagy nem nyilvánvaló. Nyilvánvalóak a szavak, az anyag… Mindent, amit a tudomány megismert, nyilvánvalónak veszünk. Bármi, amit nehéz a tudomány által meghatározni, mint a szerelem, harmónia vagy szépség, már nem nyilvánvaló. Minden rejt magában valamit, ami tiszta, és valamit, ami nem annyira egyértelmû. Amíg mindenki tudja, mi az, ami egyértelmû, a „ki” alkalmazásával megérthetjük azt is, ami nem nyilvánvaló.

Az aiki azt jelenti tehát, hogy az egyik személy teljes önvalója harmóniába kerül a partnerével. Ez az aiki. A kiai egy személy harmóniáját jelenti, ahogyan az aiki a kettõ vagy több partnerét. A kiai bennünk van. Alapvetõen a kiai azt jelenti: „tartsd meg az egyetlen pontot”. Ez a kiai. Ha valaki harmónában van önmagával, akkor mindig erõteljes és harmonikus lesz. Ennek egy kifejezése a hang is, így elég gyakran fejezik ki a kiai-t hangadással. Mikor az emberek kiai-t mondanak, a hang az önmagunkkal való harmóniából keletkezik.

- Sokszor beszél ön a „fogalmakról”. Mit fejez ki a „fogalom” szerepe által?

- A fogalom nagyjából azt jelenti, amit minden szóval kifejezünk, a kapcsolatot a szavak és a valóság között. Nem csak a szavakat, tehát. Ez kell legyen a kapcsolat minden kifejezés között, mint jelentés, mint valós tartalom.

- Más instruktorok gyakran beszélnek kokyu-ról. Ön miért nem?

- Mert a kokyu azt jelenti, légzés. Ezért én légzésrõl beszélek. Japánban általában, ha kokyu-ról beszélnek, harmóniát értenek alatta, mert úgy találták, hogy a harmonikus mozgásban, harmonikus akcióban nagy szerepe van a légzésnek. Mikor a harmonikus akcióról beszélnek, kihangsúlyozzák a légzés fontosságát, a jól ellenõrzött légzését. Bizonyos tekintetben azok az emberek, akik így beszélnek a kokyu-ról, nem igazán értik, mit jelent a harmónia, inkább csak a régi hagyományokat másolják. Ez inkább csak azt jelenti, hogy ellenõrzik a légzést, és megkeresik a harmonikus akciókat.

- Hogyan tudná meghatározni a Budo jelentését?

- A Budo egy eléggé új fogalom, és éppenséggel japán. Egyszer beszélgettem róla egy kínai harcmûvésszel. Õ mondta, hogy a Budo japán, és nem kínai. Kínában születtek harci technikák, és születtek vallások. Harci technikák a test, vallások pedig az elme gondozására. Ez egy kínai hagyomány, többé-kevésbé hasonlóan, mint Európában. Edzheted a testedet a sportokkal, majd pedig a tudatodat a vallással és a filozófiával. De a Budo jellemvonása a miénk. A szó Japánban jelent meg, egy évszázaddal ezelõtt. Azt jelentette, hogy egyesíteni akarták a fizikai aktivitást és a vallási vagy erkölcsi tevékenységeket. Ez volt az elme és a test egyesítése. A valódi jelentése a Budo-nak tehát az, hogy együtt fejlesztjük az elmét és a testet. A legtöbb esetben azonban a valódi jelentés feledésbe merült, és mára mindenhol a világon a Budo egyszerûen harci technikákat és önvédelmet jelent.

- Mit értünk „soku shin no gyo” alatt, és miért gyakoroljuk ezt a ki-aikidóban?

- Miszogival való kiáltozást. A légzõgyakorlatnak egy formáját jelenti, ami azért jó, mert egyszerre használjuk a fizikai mozgást és a hangunkat. Egészen jó gyakorlat!

- Úgy hallottam, hogy végre két könyvén is dolgozik. Mirõl szólnak ezek a könyvek?

- Az egyik az életrõl, a másik a ki-aikidóról.

- Miért döntött úgy, hogy épp most írja meg õket?

- A téma, amit tanítok, nagy mennyiségûvé vált, és így egyre nehezebb az embereknek mindezt egyszerre befogadni. Azt gondolom, hasznos összefoglalnom egy könyvben, és a tanulók, akiket komolyan foglalkoztat, így akár többször is elolvashatják.

- O-sensei azt mondta, hogy vallásos tapasztalások kellettek ahhoz, hogy megváltoztassa a módszerét, a Budo-szemléletét, és hogy megalapozza az Aikidót a Ju Jutsu-ból. A hite volt az õ sugalmazója. Mit az, ami önt évrõl évre tanításra és fejlõdésre készteti az Aikidóban? Mi az ön inspirációja?

- Azt gondolom, ez egy természetes dolog, ez az emberi elme természetébõl ered.

- Egy interjúban Saito-sensei azt mondta, hogy O-sensei nem tanított fegyverhasználatot Iwamán kívül, bár erõsen hangsúlyozta a ken és a tai jutsu kapcsolatát. Ha ez igaz, honnan jöttek a jo- és bokken-technikák a ki-aikidóba?

- Elõször tudni kell, mit ért Saito sensei a „tanítás” alatt. Ueshiba nagyon sok mindent mutatott anélkül, hogy „tanította” vagy magyarázta volna azt, és amit a tanítványok sem tudtak pontosan megérteni. Tokióban Ueshiba Morihei sok gyakorlatot mutatott bokken-nel vagy jo-val, amelyeket sohasem próbált „megtanítani” a tanítványainak. Nyilván, a tanulók megpróbálták õt lemásolni, de természetesen ez elég nehéznek bizonyult. Tohei sensei is csupán megfigyelte õt, és megpróbálta lemásolni és megérteni a mozdulatokat. Késõbb felvette ezeket a gyakorlatokat a ki-aikidóba. Természetesen ezek nem ugyanazok a technikák, mint Ueshiba Morihei gyakorlatai, ezek Tohei sensei fejlesztései, de mindenképpen O-sensei gyakorlatain alapulnak.

- Mikor én összehasonlítom a rei-t, az etikettet a tatamin, nagyon különbözõnek tûnik az Iwama ryu és a ki-aikido szempontjából. A nyári szemináriumon észrevettem, hogy sok tanuló rossz magatartást mutat a tatamin ülve, itt Svédországban. Mi az ön véleménye errõl a viselkedésrõl? Minden európai országban tapasztalható ez?

- A megfelelõ viselkedést mindenkinek a saját önkifejezése teremti meg. Két út lehet. Külsõ hatásra való megfelelés, vagy bensõ önkifejezés. Ez ezt jelenti, elõször megtanulhatjuk a megfelelõ magatartást külsõ benyomás hatására. Ez az egyik lehetõség. A másik a bensõnkbõl ered. Képezzük az elménket, majd hagyjuk, hogy az megjelenjen rajtunk kívül is. Azt gondolom, hogy esete válogatja. Angliában nagyon buzgón igyekeznek betartani a külsõ szabályokat. Itt Svédországban nagyon jók az emberek a belsõ etikettben. Ha ez a viselkedés nem zavar más embereket, akkor én a bensõbõl eredõ tapasztalatot választom. Ha mégis zavarhatok másokat, akkor jobbnak tartom odafigyelni a közös szabályokra is.

- Köszönöm Sensei, hogy megtisztelt a válaszaival.

(ford: Erszény Krisztián)

Kapcsolódó linkek:
 - Kidojo Budapest
 - Ki-Aikido magyarország

A rovat legfrissebb cikkei:
 -  A harcmûvészetek: AIKIDO
 - Mi is valójában a Shin Shin Toitsu Aikido?
 - Interjú Yoshigasaki sensei-jel

A rovat legolvasottabb cikkei:
 - Ki-Aikido szeminárium (1349)
 -  A harcmûvészetek: AIKIDO (1249)
 - Mi is valójában a Shin Shin Toitsu Aikido? (1207)





Kategória: Aikido   0 szavazat    0 hozzászólás  

Név:*

 

Szöveg:*

 

Szó hitelesítés:*

Hitelesítéseképpen írja be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyeljen a kis és nagybetűkre!)