A(z) index.hu cikke: A legfrissebb GDP adatok alapján biztosra vehető, hogy Kína megelőzi Japánt. Elemzők szerint ennek politikai következményei lesznek.

Gazdasági szakemberek biztosra veszik, hogy 2010-ben Kína és Japán helyet fognak cserélni a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában, mivel az előbbi mérete beéri az utóbbiét – közölte lapunkkal az Equilor a Wall Street Journal elemzésére hivatkozva.

A legfrissebb GDP adatok azt mutatják, hogy a helycsere már most a második negyedévben megtörtént, ugyanis a japán bruttó hazai össztermék negyedéves növekedése valamivel alulmúlta a várakozásokat, összesen 1288 milliárd dollár lett a bruttó hazai össztermék, míg a kínai kibocsátás 1399 milliárd dollárt tett ki. Ebből a szempontból fontos megjegyezni, hogy Kína régóta kullog a szomszédos ázsiai ország mögött, sőt annak méretét már többször beérte, de általában csak az utolsó negyedévekben, amikor szezonális okok  miatt a kínai gazdaság sokkal nagyobb ütemű növekedést produkál, mint a japán (utóbbi az év első felében szokott erősebb bővülésről számot adni). Mindebből azt olvassák ki az elemzők, hogy mivel most már az év elején megtörtént a helycsere, ezért nagy valószínűséggel azt az egész év során tartani fogja Kína, ezzel véglegesítvén azt, hogy immáron Kína a világ második legnagyobb gazdasága.

Brazília lesz a következő

Mindennek a nemzetközileg is hivatalos gazdasági rangsorváltásnak politikai következménye is lehet. Egyfelől, arra számítanak a szakemberek, hogy fokozódhat a nyomás a kínai vezetőkön, hogy nagyobb súllyal vegyék figyelembe a gazdasági tevékenységüket érő kritikákat, például, ami a nemzetközi kereskedelmi egyensúlytalanságra vonatkozik. Másfelől, Kínán olyan értelemben is nőhet a nyomás, hogy a gazdasági méretének megfelelő súlyt kezdjen képviselni a nemzetközi politikai döntésekben és nagyobb felelősséget vállaljon globális ügyekben – aminek felvállalását eddig látványosan kerülte Peking.

Szakemberek szerint a világgazdasági architektúra átalakulása szempontjából fontos tényező, hogy egy fejlődő állam vette át a világ második legnagyobb gazdaságának helyét, és mindez változást jelző folyamatokat vetít előre. Arra lehet ugyanis számítani, hogy több nagy fejlődő állam is előbbre kerül a globális gazdasági ranglétrán. Például, Brazíliával érdemes számolni, amely most a nyolcadik helyen áll Olaszország mögött, ott ahol Kína volt egy évtizeddel ezelőtt.

A folyamatok azt vetítik előre, hogy Kína jó eséllyel a világ legnagyobb gazdaságának helyére is aspirálhat, igaz addig még hosszú út vezet, hiszen a kínai GDP dollárban számolva jelenleg kb. 5000 milliárd dollárt tesz ki, míg az USA összterméke 15000 milliárd dollár, vagyis a jelenlegi növekedési folyamatok mellett is több évtizedbe telhet a dobogó következő fokán a helycsere.

Export helyett belső piac

Politikai elemzők arra számítanak, hogy Kína nehezen fogja megtalálni a helyét a fejlett gazdaságokat tömörítő nagyok között, és az ország akár több regionális és nemzetközi konfliktusba is keveredhet, például a dél-kelet ázsiai térségben – ahol szintén tetemes a külkereskedelmi többlete. Más szakértők arra számítanak, hogy az USA és az Európai Unió részéről számíthat fokozottabb nyomásra Peking, hogy a gazdasági méretéből adódóan minél előbb álljon át az export vezérelte növekedési modellről a belső piac megteremtésére, aminek hatalmas méretéből az egész világ profitálhatna. Kína egyelőre azzal hárítja az őt érő kritikákat, hogy hiába az övé a világ második legnagyobb gazdasága, egy főre vetítve továbbra is fejlődő országnak számít, mivel a 4,000 dollárt is alig éri el ez a GDP mutató, ami a japánénak csak a tizede.

15 éves csúcson a jen

A kínai kormány hűtő intézkedései nyomán a kínai gazdaság növekedése a második negyedévben 10,4 százalékosra lassult az első negyedévi 11,9 százalékról, rendre éves összehasonlításban. A japán ütem éves szintre átszámolva a hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékos növekedését jelenti. Az elemzők 2,3 százalékos éves szintre számolt ütemet jósoltak az első negyedévi 4,4 százalékos többlet után.

Az első naptári negyedévben mind az export, mind a költségvetési kiadásokkal ösztönzött lakossági fogyasztás táplálta a növekedést Japánban. A második negyedévre a kormányzati ösztönzés már nagyrészt kifutott, csak az export éltető ereje maradt. A japán jen a múlt héten 15 éves csúcsra drágult a dollárral szemben, úgyhogy elemzők kétlik, megmaradhat-e a japán export lendülete a továbbiakban.

0 szavazat