Régi értékekre visszatekintve a közeljövőben földharcbajnokság megrendezésére készül a Magyar Judószövetség.

Az eseményre készülődve áttekintést érdemel az egykori Kodokan dzsúdó ne vaza (ne waza), vagyis földharctechnikáinak létrejötte. A Kano Dzsigoro által létrehozott Kodokan nagy hírnevet szerzett a stílus hőskorában a japán nemzeti rendőr intézet által pártfogolt versenyeken, amelyeken az első dzsudokák rendre győzelmet arattak az akkori dzsu dzsicu irányzatot képviselők fölött.

Ekkor történt, hogy a Fuszen Riu (Fusen Ryu) iskola nagymestere, Tanabe Mataemon kihívta a Kodokan harcosokat. Az összecsapás során a kíhívók valamennyi mérkőzésen győztek. Kano professzor és tanítványainak nagy meglepetésére a Fuszen Riu tanítványok a megszokottakhoz képest nem az állóharcban elérhető dobás lehetőségére törekedtek, hanem földrevive ellenfeleiket fojtás-, kar- és lábfeszítési technikákkal kényszerítették feladásra őket.

A jó diplomáciai képességekkel megáldott Kano – átlátva a földharctechnikák fontosságát – felérte Tanabe mestert, oktassa ki a Kodokan gyakorlóit is a győztes technikák rejtelmeire. Az általa akkor kidolgozásban lévő Kodokan dzsúdó technikai tárházába az állóharc (nage vaza – nage waza) technikák mellé (go kio – go kyo) átvette és földharc technikák (ne vaza) néven illesztette be a Tanabe által tanítottakat.

A Fuszen Riunak a Kodokanba történt betagozódásából jött létre a Koszen (Kosen) dzsúdó irányzat, amely a hét legmérvadóbb szigetországbeli főiskolán gyakoroltak. Az elnevezés egyes szakírók szerint az 1914-ben megtartott japán középiskolai bajnokság során használt Koszen (gimnázium) elnevezésből fakad. A földharccentrikusság egyik magyarázata a dodzsók kis mérete lehetett a tanulók nagy számához képest, ami az edzéseken a földhartechnikák gyakorlására nagyobb lehetőséget nyújtott a jelentősebb tért igénylő állóharcal szemben.

Az 1920-as években az akkori dzsúdóversenyeken annyira túlnyomó volt a földharc, hogy Kano új szabályokat vezetett be, amelyek szabályozták a ne vazában eltölthető időt. Ekkor határozta el, hogy a meccsek álló pozícióból (tacsi vaza – tachi waza) kezdődnek. Ha a dzsudoka háromszor rántotta le az ellenfelét, ez a másik győzelméhez vezetett. Betiltották ezen kívül a lábfeszítéseket is (asi garami – ashi garami).

Ezek a szabályok egészen az 1940-es évekig mellőzve voltak a Koszen iskolákban (Tokió Egyetem, Tohoku Egyetem, Kioto Egyetem, Kanazava Egyetem, Kumamoto Egyetem, Okajama Egyetem, Kagosima Egyetem), amelyek a régi szabályok szerint versenyeztek. A japán imperializmus éveiben ezek a felsőfokú iskolák a birodalmi szellem és a japán terjeszkedési politika melegágyainak is számítottak.

Mindemelett a dzsúdó olyan legendái nyertek képzést ezekben az intézetekben mint Jamasita Josiaki, Kanae Hirata, Tomita Cunedzsiro, Jokohama Szakudzsiro és a brazil dzsu dzsicu ősatyjaként tisztelt Maeda Micujo. Japán 1945-ös második világháborús vereségét követően az amerikai megszállás tiltólistájára kerültek a háborús szellem terjesztésével megbélyegezve.

A megszálló évek kezdeti drákói szigorát a japán demokratizálás ideje követte, amelynek során a Kodokan Intézet tagjainak ügyes politikája hozzájárult ahhoz, hogy a dzsúdó lekerült a tiltott harcművészetek listájáról és a virágzás kora kezdődött a sportág számára. A dzsúdó 1964-es olimpiai szereplésével, majd 1972-től hivatalos olimpiai sportággá válásával kicsúcsosodva.

Napjaink rohanó életmódjával és az állandó kíhívásokkal a dzsúdó régi értékeinek újjáteremtésével próbál lépést tartani. A minél szélesebb tömegek által való hozzáférhetőség jegyében újból rendeznek formagyakorlat- és földharcversenyeket. A brazil dzsu dzsicu terjeszkedése nyomán újból előtérbe kerültek a Koszen dzsúdó értékei is. Egyre több európai ország szövetsége kezdeményezi a ne vaza bajnokság elindítását, ez a lépés magyarországon is bekövetkezett és azt remélhetőleg nagy siker övezi majd.

(Forrásmunkák: Osaekomi by Katsuhiko Kashiwazaki; History of Kosen Judo; Kosen Judo; Kosen Judo posting; Judoforum.com; Judo History Archive; Tokyo Newaza Kenkyukai; judoinfo.com)

Gergely Attila írása

0 szavazat