A fukusimai atomerőművekben történt baleset következtében radioaktív izotópok jutottak a légkörbe és a parti vizekbe. A nukleáris események óta mindenki attól tartott, hogy a mezőgazdasági területek szennyezettek – ez ösztönözte a kutatókat arra, hogy megállapítsák, biztonságos-e a fukusimából és környékéről származó zöldségek és húsok fogyasztása. Egy korábbi kutatás azt állapította meg, hogy az ottani termés sugárzási szintje nem lépte át az emberre veszélyes mértéket.

Szennyezett növények

Egy nemzetközi kutatócsoport úgy gondolja, hogy érdemesebb végezni egy alaposabb vizsgálatot is a témában. Ahhoz, hogy megállapítsák a szennyezettség mértékét, Teppei Yasunari az amerikai Universities Space Research Association kutatója és kollégái Japán 47 régiójában megmérték a radioaktív cézium-137 mértékét a talajban és a fűben, majd összevetették ezeket az értékeket a nukleáris összeomlás utáni időjárási tényezőkkel. Az eredményeket a Proceedings of National Academy of Sciences (PNAS) közölte.

A cézium-137 évtizedekig megmarad a környezetben, ezért veszélyesebb, mint más, a balesetből kifolyólag a környezetbe került radioaktív elemek, például a jód-131, aminek napokban mérhető a felezési ideje. A cézium-137 akkor jutott a levegőbe, amikor a reaktor hűtőrendszerének meghibásodása után a mérnökök kiengedték a radioaktívvá vált gőzt, hogy elkerüljék a további robbanásokat.

Meghaladja a határértéket

A kutatócsoport úgy találta, hogy a kelet-fukusimai szántóterületek radioaktív szennyezettsége meghaladja a japán kormány által megállapított határértéket. A ország élelmiszerhigiéniai törvénye szerint ötezer becquerel per kilogramm (Bq/kg) cézium-137 a megengedhető határérték. A vizsgálatok megállapították, hogy az erőmű közelében az izotóp koncentrációja nyolcszorosa a biztonságosnak, míg a környékbeli régiókban legtöbbször a határérték alatt marad.

Japán nagy részén a mért értékek jóval alatta maradtak a határértéknek (25 Bq/kg lett az átlag). A nyugaton mért alacsony szint valószínűleg annak köszönhető, hogy a hegyvidék megállította a sugárzó anyagok terjedését.

Az élelmiszertermelés súlyos károkat szenvedett Fukusimában és a szomszédos régiókban. Érintett Ivate, Mijagi, Jamagata, Niigata, Tocsigi, Ibaraki, és Csiba prefektúra is. „Néhány szomszédos prefektúra alulról nagyon közelíti a határértéket, vagy valamivel fölötte van annak. A sugárzás mértékének erős térbeli változékonysága minden valószínűség szerint a cézium-137 lerakódásának köszönhető” – írták a kutatók a PNAS-ban. A tanulmányban sürgetik a japán kormányt, hogy végezzenek alaposabb vizsgálatokat az egész országban a radioaktív szennyezés mértékét illetően.

Mások is megerősítették

Egy másik tanulmány, amely a PNAS ugyanazon számában jelent meg, arról szól, hogy a kutatók több száz talajmintát gyűjtöttek a fukusimai erőmű 70 kilométeres körzetéből. Ők ugyanilyen magas cézium-137 koncentrációt állapítottak meg Fukusimában és a környező prefektúrákban.

Nick Beresford, a Centre of Ecology and Hydrology in Lancaster radioökológusa elmondta, hogy ha a cézium-137 egyszer bekerül a talajba, felszívódhat a növényekbe is. Ennek mértéke a talajtípuson múlik. Ráadásul a cézium nagyon sokáig a talajban marad, Angliában és Walesben még mindig vannak Csernobilból származó izotópok a földben – persze bőven a határérték alatti mennyiségben.

A szántás és néhány műtrágya segíthetnek a gazdálkodóknak kedvezően befolyásolni a növények veszélyeselem-felvételét, és érdemes kötőanyagokat keverni az állatok eledeléhez, ezzel is csökkentve a kockázatokat.

0 szavazat